1995-2006, 11. évf. #027 
"A lényeg, hogy finom ízeket érezhessünk,
és aztán örömmel ehessünk együtt azokkal,
akiket szeretünk."

Stahl Judit  

gyomros
Sertéskocsonya pirospaprikával

Spicc Manó - Gyomros-rovatunk ezúttal is szezonális kajával örvendezteti meg magányos férfi olvasóit, a téli hideg sztárjával, a sertéskocsonyával. Akik figyelmesen olvasták rovatunk receptjeit, már tudhatják, körbezabáltuk a disznót fejétõl a lábáig, épp csak a farka maradt ki az eddigi fogásokból. Hát ennek is eljött az ideje, íme!

A magányos férfira télvíz idején tör rá a mély depresszió. Az utcák hidegek, decemberben a karácsonyról szól minden, ha pedig túl van a magányos karácsonyon, a szilveszter kezdi frusztrálni. Aztán, amikor január elsõ napjaiban végre kijózanodik, villámként hasít belé az a felismerés, hogy a hideg még két és fél hónapig fog tartani mindenféle különösebb izgalom nélkül.

A magányos férfi tudatának legmélyén azért dereng valami arról, hogy tavaly valamivel elviselhetõbbé sikerült tennie a telet. Bizony, a jó pirospaprikás kocsonya volt az, ami egy héten át lázban tudta tartani, és egy kicsit úgy érezhette, mégiscsak pislákol valamiféle értelem a teremtés koromsötétjében.

A kocsonya a pudingféleségek körébe tartozik. A zselatinra olyannyira jellemzõ remegés a hamisítatlan kocsonyák sajátja, amitõl minden épelméjû férfinak beindul a szexuális fantáziája, és gondolatban már egy, a hátán terpeszkedõ nõ méretes mellét pöcögteti, miközben a rezgésszámot figyeli résnyire húzott szemmel. Csapjunk hát bele, amíg a se nem hideg, se nem meleg magyar idõjárási viszonyok engedik megdermeszteni a kocsonyát, gondolja hõsünk, és elhatározza, ismét korán kel szombat reggel, hogy idejében a piacra érjen.

Ha leesett a hó, és vidáman ropog a magányos férfi bakancsának talpa alatt, a legvidámabb dolog piacra menni. Boldogan, a legkevesebb ellenérzés nélkül nézegeti el az ember a hóban unokájuk szánkójával bukdácsoló nagymamákat, és meg sem áll a lángososig, hogy elcsócsálva egy meleg natúr lángost a kocsonyahúsok felé vegye az irányt.

SERTÉSKOCSONYA PIROSPAPRIKÁVAL

Hozzávalók (2 személyre, 7 napra, 2000 forint):

- 4 db köröm
- 1 db disznófarok
- 2 A/4-es méretû bõr
- egy jókora elsõ csülök (vagy 30 dkg comb, hogy hús is legyen benne)
- sárgarépa, fehérrépa
- vöröshagyma, foghagyma, zellergumó
- só, bors, pirospaprika
- citrom, petrezselyem

A dietetikus véleménye: Mivel a kocsonya hideg étel, meleg sörrel fogyasszuk, hogy az érfalak ne robbanjanak szét, ha az ebéd után havat mennénk lapátolni.



Mint arról már korábban volt szó, jó nézzünk körül a hentesek között, és gyõzõdjünk meg róla, melyik rendelkezik a hozzávalókban felsorolt sertésalkatrészekbõl a leginkább szemrevalóval. A körömnél ügyeljünk arra, szemre kívánatos darabokat vásároljunk, a csülök pedig jó húsos legyen. Ha nem akarunk egy egész csülökkel bíbelõdni, megteszi a sertéscomb is. A körmöket vágassuk szét a hentessel, mert otthon cseszekedni vele, felettébb gyötrelmes feladat, de legalábbis egy jókora bárd és biztos kéz szükséges hozzá.



Tegyünk fel egy nagy lábos vizet fõni (5-6 liter vízre lesz szükségünk). Mint minden disznótól származó dolognál, most is a tisztaságra ügyeljünk leginkább. A körmöt, bõrt, farkat alaposan tisztítsuk meg, a feltalált sörtéket gázrózsával vagy lángszóróval tüntessük el, és kézmeleg vízben jól mossunk ki mindent repedést.



Ha a víz forr, vessük bele a húsokat (csülköt, combot is egészben), és hagyjuk benne néhány percig. Ha megvagyunk, szedegessük ki, a vízet üntsük ki, a lábast mossuk ki, és újra tegyünk fel még ugyanennyi vizet, de ezt már nem csak fürdetéshez. A leforrázott darabokat ismét mossuk át jól, majd ha forr a második víz dobjuk bele.



Innentõl pedig arra kell ügyelni, a víz ne lobogjon, csak gyöngyözzön, ettõl lesz ugyanis áttetszõ a leves. A felszínen összegyûlt habot szûrõvel halásszuk le - kicsit pöcsölõs meló, de úgy sincs ennél értelmesebb szórakozásunk ugyebár.



A vízbe ne sajnáljuk se a sót, se a szemes feketeborsot. A zöldségeket tisztítsuk meg, a répát hosszúkás darabokra vágjuk, és legalább 3 egész foghagymát tisztítsunk meg, majd az egészet borítsuk a disznó mellé. Mehet mellé vöröshagyma egészben, sõt krumpli is, a lényeg, hogy kreatívak legyünk, mint minden húsleves esetében. Ha megvagyunk, van három óránk, amíg megfõ a hús, addig lapátoljunk havat, menjünk kocsmába, kinek, mi tetszik.



Ha a hús már annyira puha, hogy leválik a csontról, készen is vagyunk. (A dermedési együttható megfelelõ mértékérõl úgy gyõzõdhetünk meg, ha kiskanálba kis levest merünk, és hidegre tesszük, ha 10-20 perc múlva pudingszerû, nyert ügyünk van.) Kapcsoljuk le a gázt, és halásszuk ki a bõrt, ami mehet a szemétbe vagy az ebnek, a csülköt, körmöt és más ennivalót pedig külön tányérra szedjük ki. Vágjuk õket pofás darabokra, majd kanalazzuk ki a zöldséget is.



Ha a leves kicsit lehûlt, merjük le róla a zsírt (szalvétát ráterítünk a felszínére, hogy beszívja), majd pakoljunk 12-16 mélytányért. A tányérokban osszuk el a zöldséget és a húsokat, majd kanalazzuk rá a levest. Hideg helyre tegyük a tányérokat, akár mehet a hûtõbe is, de a fagyasztó eszünkbe ne jusson.



Estére meg is dermed a kocsonya, egy hétig nem is kell kaját fõzni, minden napra jut egy tányérral, sõt még a barátokhoz is átvihetjük, mivel nem lötyög ki szállítás közben. Erõs paprikával, citrommal, petrezselyemmel, pirospaprikával meghintve brutális.

Hát igen, bassza meg! - sóhajt fel a magányos férfi, akinek megint zsíros az ujja, megint sokat evett, és megint Stahl Judit jár az eszébe. Ahogy fekszik az ágyon põrén, mellei szétterülnek, és pöckölésre ütemesen remegni kezdenek. Összefut a szájban a nyál.










Matula Magazin © Minden jog fenntartva. 1995-2006 | Megjelenik, amikor megjelenik, kábé kéthetente. | Médiaajánlat | Impresszum