Kezdjük a tényekkel. A képen látható hölgyet Miko Leenek hívják, õ a poszt-Asia Carrera ázsiai pornószínésznõ-ipar legígéretesebb tehetsége, akivel csak a hatalmasra szilikonozott mellû Teanna Kai versenyezhet. Ezzel pedig egybõl el is érkeztünk a pornófogyasztás legfontosabb vitájához, nevezetesen hogy fontos-e, hogy kire vered ki, avagy nem. Az érvek és ellenérvek meglehetõsen hasonlítanak az elektronikus tánczenék rajongóinak õsidõk óta húzódó vitájában felvonultattakra, tehát hogy számít-e, hogy tudatában van-e a kábítószerfogyasztó, hogy kinek is a zenéjére táncol reggel nyolckor. Hahó-hahó, elõbb csináld, utána gondolkodj.

A sárgák valamivel késõbb törtek be a pornóiparba a négereknél, ennek oka egyértelmûen az, hogy nekik soha nem kellett napközben rabszolgaként gyapotot szedniük, hogy aztán uruk minden este hidegvérrel megerõszakolja õket. Továbbá van bennük valami megmagyarázhatatlanul arisztokratikus, amiért nem lehet õket a kihasználandó majmokkal egy bordélyházban forgalmazni.

A multikulturalizmus nagy rajongóiként egybõl figyeljünk fel a kép teljesen evidens Chagall-parafrázisára. A vityebszki zsinagóga felett repkedve hegedülõ rabbik és a megharapott fityma ugyanazt az üzenetet hordozzák: ha zsidó vagy, legalább nem kell mindentõl félned. Ha Miko nyakában Dávid-csillag lógna, az sem lenne árulkodóbb jel a fotós szemita származásáról. A mûvészettörténetileg képzettebb maszturbátor számára minden fennmaradó kétséget eloszlat, ahogy Miko teste alig egy árnyalattal tér el, mégis erõsen kontrasztál a hímenmû fõhõs bõrével. Egyértelmû az utalás Mark Rothkóra, a szintén zsidó származású, az ötvenes években Amerikában duokróm képeivel hírnevet szerzõ absztrakt festõre.

Az izraelita mûvész nem véletlenül választotta az ázsiai származású nõt képéhez: a kínai kisebbségnek Délkelet-Ázsiában ugyanazt az üldöztetést és megaláztatások egész sorát kell végigszenvedniük napjainkban, mint a zsidóknak a harmincas évek Németországában. Mi van Miko kihívó pillantása mögött, miközben összeszorított fogaival az elõbõrt cincálja? Minden bizonnyal egyszerre gondol a Kristallnachtra és a gazdasági válságok alkalmával Indonézia-szerte felkoncolt kínai boltosokra.

A kép bal sarkában található, részben homályos, kanyargó zöld indák fantasztikusan ellenpontozzák a képen szereplõ hímtaghoz tartozó herezacskó meztelenségét. Ne sikoljunk el afelett, hogy a bozont elvesztése, a galíciai zsidó falvakban, a stetlekben elõször megjelenõ beretva milyen fontos állomását jelentette a zsidóság emancipációjának. Ezen a herezacskón ott látjuk a fiúk küzdelmét apáik ellen, ahogy szatmári lubavicsi rebbékbõl Einsteinek és Bob Dylanek lesznek, ahogy levedlik magukról a sivatagban sokezer éve feltett bilincseket.