1995-2006, 11. évf. #050 

hazád
Energiamezők Magyarországon

Homoki-Szabó Attila - A mostani morális, politikai és alkotmányos válság leglényege mindeddig ismeretlen volt a magyar nép előtt. Itt az ideje, hogy elmondjuk, mi történt.

Magyarország valójában a világ közepe lett az utóbbi hónapokban, ha azt vesszük, hogy a nagyhatalmak vezetői melyik államra tekintettek a legtöbbször világtérképüket fürkészve. Valami kurva nagy atom-gáz-olaj tároló épül itt nekünk hamarosan.

A történet tulajdonképpen már 2004-ben elkezdődött, amikor az azóta EU-biztossá kinevezett Peter Mandelson megkezdte a kavarást Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása körül. Tony Blair főtanácsadója javasolta ugyanis a G8 csoport Sea Island-en rendezett 2004. júniusi találkozója alkalmával, hogy épüljön fel Magyarországon az a hatalmas energia-tározó és -fejlesztő komplexum, amely megoldja Európa energia-éhségét. A terv hallatlanul bonyolult, nem csoda, hogy a beruházás előkészítése nem csak titkos, de összetett feladat is volt. Meggyőzni a ruszkikat, hogy nem baj, ha egy NATO-államban. Meggyőzni az amerikaiakat, hogy mindig mindenki lojális lesz. A németeknek tetszett, az olaszoknak kevésbé, a lényeg, hogy elvben megegyeztek.

A döntés tehát megszületett, hogy 2010-ig elkezdik építeni azt a központot, ahol a török és az orosz vezetékek összefutnak, és ami mellett egy új típusú nukleáris reaktor kísérleti üzeme is duruzsolhat. Magyarország előnyei: az országnak nincs semmilyen katonai potenciálja, tehát sohasem kezdi majd erőszakosan államosítani a nagyok játékát. Magyarországon a legelfogadottabb a nukleáris energia a közvélemény szemében, 63% támogatja, míg az EU-átlag 40% körüli. Magyarország határos Ukrajnával, amit az oroszok már úgyis gyarmatosítottak, és közel van az Adria is.

Ehhez partnernek Mandelsonék a Medgyessy Péternél sokkal tárgyalóképesebb Gyurcsányt akarták. Jól ismerték őt, mert mindig kísérgette Medgyessyt a hivatalos találkozókra, ez a nyurga, anglománnak tűnő, stréber fiatalember. Kovács László a javaslatra rábólintott. A miniszterelnök-váltás történetét ismerjük. Az ötletet hivatalosan Blair már Gyurcsánynak nyújtotta be. Ferinek rohadtul tetszett az elképzelés, és megnyugodott, hogy ebből annyi pénz folyik be az államkasszába, hogy bőven van idő befoltozni a szanaszét kúrt költségvetést.

2006 február végén látszólag minden ok nélkül idejött Putyin. "Gazdasági, energetikai diplomáciát folytatunk Oroszországgal" – mondta egy nemzetbiztonsági szakértő akkoriban arról, hogy mégis mi értelme volt a látogatásnak. Ez volt az a pillanat, amikor Gyurcsány megegyezett az utolsó részletkérdésekben is az addig nehézkesnek bizonyuló oroszokkal.

2006 májusában Gyurcsány Ferenc találkozott Henry Kissingerrel. Erről a magyar sajtó nagyon szűkszavúan számolt be. A kormányszóvivő azt mondta, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokat tekintették át, a Gyurcsány-blogban meg volt egy bejegyzés, hogy áttekintették Európa és Amerika helyzetét a világban. Utóbbi járt közelebb az igazsághoz. Ekkor már a nagy nemzetközi szerződés szövegének részleteit tisztázták. Gyurcsány biztosította Kissingert, hogy a választási győzelme után teljes gőzzel kezdődhet a világ eddigi egyik legnagyobb energetikai beruházásának előkészítése, és megmutatta a Putyinnal aláírt szándéknyilatkozatot. Február és május között a választások miatt jegelték az ügyet, de Kissinger már az új kormány eskütétele előtt iderohant.

2006. június 22-én volt a nagy áttörés az ügyben. George W. Bush személyesen jött Budapestre, az utolsó papírokat aláírni orosz kollégáival. Azt ugyan senki nem gondolta, hogy az emberek majd elhiszik, hogy júniusban jön októbert ünnepelni, de hát elhitték, és ehhez sokat segített a CNN élő adása, amelynek közvetítésére a CIA kötelezte a tévéadót. Miközben egész Budapest le volt zárva, egy titkos delegáció szintén szabadon mozgott: a Gazprom vezérkara. Alekszej Miller, a Gazprom első számú ura éppen június 21-én érkezett Budapestre, hogy zárt ajtók mögött tárgyaljon Gyurcsány Ferenccel.

Másnap a Gazprom és a Bush-kabinet vezetői aláírták az utolsó aláírnivalót, és Jalta óta a legfontosabb nagyhatalmi megegyezésre pecsét kerülhetett. Miközben a magyar sajtó azt hitte, hogy itt most az a kérdés, hogy Sólyom László beszól-e Guantanamo miatt, vagy hogy Táncsics börtönét most tényleg visszakapjuk-e, addig a Gazprom és a State Department vezetői lepapírozták Magyarország és Európa jövőjét. A tervezett beruházás háromszor annyi pénzt mozgat meg, mint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv teljes kerete.

A dologba azonban egy apró hiba csúszott. Gyurcsányék kihagyták a remek orosz kapcsolatokkal bíró szocialista nehézipari maffiát. Puch László, Knopp András, Kapolyi László és társaik mellett úgy mentek el a szervezők, mintha itt se lettek volna. Pedig ők még Mogiljevics idején könyékig benne jártak az orosz gáz európai közvetítésében. Ez bosszúért kiáltott.

Miután a Gyurcsány-Kóka páros rendre elhajtotta őket a picsába, augusztusban az öregfiúk Puch László közvetítésével eladták az őszödi beszédet a Fidesznek. Orbán Viktor megnyugodott, hogy az április fiaskót könnyű lesz helyrehozni, és izgalmában még erdélyi látogatásakor meghirdette a szeptember 23-i gyűlést a Hősök terére. Egyszerűen képtelen volt kivárni amíg hazajön, annyira felélénkült. Az volt a terve, hogy addig a hazugság/illegitim szlogeneket jól bejáratják, és a téren lejátsszák az őszödi beszédet. Jó minőségben, óriási hangfalakból. Döbbent arcú tízezrek. Mindenütt megismételt híradó-bevágások, satöbbi.

Gyurcsányék azonban kaptak egy fülest, hogy mi készül ott. Feriék nem szaroztak, és elébe menve az eseményeknek kinyomták a szöveget maguk. Gyurcsány Győrből azonnal reagált, a legkisebb zavar és meglepettség nélkül beindult a kommunikációs gépezet. Orbán köpni-nyelni nem tudott, keddre tért magához, addig meg se szólalt nyilvánosan, és aznap is csak délután. Elrontották a játékát.

Hétfőn azonban közbejött még egy mentőötlet. A Szabadság téri tv-ostrom kezdetekor Gyurcsány leporolta az 56-os kommunista tankönyvet, és az akkor elkúrt módszert sikeresen alkalmazta. Ahogy akkor is hagyták a vérengzést a rádió előtt, ő is visszafogta a rendőröket a TV-nél. Azt akarta, hogy az ország egyrészt beszarjon, másrészt lehetőség legyen statárium bevezetésére. Elég volt néhány brutális megtorló ítéletet hozni, hogy az emberek elgondolkozzanak azon, hogy már csak járókelőnek is lenni két év letöltendő szabadságvesztés. Ugyanakkor a lángoló autók képe, és másnap a mesterségesen hosszúra nyújtott ütközet a Blahán biztosította, hogy a közvélemény és az ellenzék is óhajtsa a rendet.

Putyint még így is nyugtatgatni kellett. Gyurcsány ezért kedden gyorsan elrepült Szocsiba. „Európának szüksége van az orosz energiahordozókra, Oroszországnak az európai fogyasztókra. Aki itt valamit nem ért, az előbb-utóbb rajtaveszít" – idézte Gyurcsányt a Kommerszant című orosz lap. Putyin pedig ezt bírta mondani szintén azon a kedden: „Semmi nem mutat arra, hogy ne valósulna meg a Magyarország területén tervezett hatalmas gáztározó, amely nemcsak a magyarországi gázellátás stabilizálását, de az egész európai ellátást szolgálja.” A másik feladata Gyurcsánynak az volt, hogy megkérje Putyint, az orosz titkosszolgálat tegyen már rendet a renitens gáz-lobbista ős-kommunisták között. Meg nézzenek már utána, nem a régi, Jelcin-érában feltört Gazprom-vezetők keverik-e a szart.

Nyugi még ekkor sem volt. Ferinek el kellett rohannia Berlinbe is, mert Európa legnagyobb gázfogyasztói a németek, és ők nagyon nem akarják, hogy az ellátás akadozzon egy kormányválság miatt. Meg kíváncsiak voltak, hogy akkor most Putyin lemondta az egészet vagy nem. Ezért volt olyan sürgős az a kínosra sikeredett randi Angela Merkellel. Épp azon a pénteken a városban volt a francia és a belga miniszterelnök is, akik szintén szerettek volna megnyugodni.

Ugyanezen a napon, tehát 22-én jelent meg az osztrák-sajtóban a Strabag-botrány, amelyben az egyetlen név szerint bemószerolt magyar politikus Puch László volt. Gyurcsány kis EU-segítséggel is üzent az áruló lobbinak, hogy kuss a nevük. Közben a Putyin-vonalról nyugalomra intette őket az orosz titkosszolgálat is.

Orbán Viktort csak az önkormányzati választások után avatták be a részletekbe, bár a beruházásról nagy vonalakban azért tudott. Amikor október 4-én este 100 üzletemberrel tárgyalt hivatalos megfogalmazás szerint, akkor mondták el neki, hogy hagyja békén a kormányt, amíg az építkezés meg nem kezdődik. Addig az amerikai – orosz – német - EU alkut károsan befolyásolná egy esetleges kormányváltás, nem kéne az időt húzni, mert a végén még a szlovákok építhetik meg azt a nagy valamit. Orbán pénteken a saját tüntetésén, több tízezer híve előtt jelentette be, hogy nem akar kormányt dönteni. Cserébe Gyurcsány elfogadta, hogy 2009 körül kiszáll. „Ha már buknom kell, akkor jobb, ha a reformok végrehajtása után bukok ebben az országban" – mondta 12-én Londonban.

A megegyezés után most már tényleg nincs akadálya annak, hogy tavasszal markolók szántsák fel Magyarországot, és itt folyjon össze a kelet összes gáza és olaja egy bazi nagy reaktor alatt.










Matula Magazin © Minden jog fenntartva. 1995-2006 | Megjelenik, amikor megjelenik, kábé kéthetente. | Médiaajánlat | Impresszum