Már egyre többen tudjuk, mit jelentenek az úgynevezett strukturális alapok, ahova uniós támogatásért pályázhatnak civilek, vállalkozók és önkormányzatok. Lassanként megtanuljuk azt is: az európai közösség tagállamai nemzeti fejlesztési akcióterveket készítenek az unió irányelvei szerint. Ezek közül az egyik legfontosabb a foglalkoztatás, a humánerő-fejlesztés területe - különös tekintettel a "rizikócsoportokra", a pályakezdőkre, a 45 év fölöttiekre és a nőkre. Magyarországon a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében írtak ki olyan pályázatokat, amelyek a nők munkaerő-piaci integrálódását segítik.
"Elfogadhatatlan az európai közösség munkaerő-pazarlása" - jelentette ki nemrég Vladimír Spidla munka- és szociális ügyekért felelős EU-biztos, majd meghirdette az esélyegyenlőtlenségeket felszámoló tizenötmillió eurós akciótervet. Hozzáfűzte: a tagállamoknak komoly bevételkiesést okoz az alacsony foglalkoztatás, ami az ellátórendszerek összeomlásához vezethet.
Foglalkoztatás
Hogy értsük: a központi költségvetés nagy részét a munkavállalók után fizetett járulékok adják. Minél több a munkahely és a foglalkoztatott, annál nagyobb a szétosztható szociális támogatás. A munkanélküliség viszont csökkenti az állami bevételt, egyben növeli a szociális kiadást. Mindez hosszú távon veszélyezteti az EU politikai és gazdasági szerepét, súlyát - az USA-hoz képest. A gazdasági növekedés alapja ugyanis a foglalkoztatás bővítése, új munkahelyek teremtése.
Az európai közösség majd' tíz éve a luxemburgi csúcson tárgyalta a munkanélküliség kérdését. A tagállamok képviselői "foglalkoztatási paktumot" kötöttek egyebek közt arról, hogy kiemelten figyelik és ösztönzik a "rizikócsoportnak" számító fiatal pályakezdők, valamint a 45 év fölöttiek és a nők foglalkoztatását. Közös stratégiát is elfogadtak: az állástalanok számára szavatolni kell az ingyenes átképzést, a tudásfrissítést és a lelki tanácsadást. Célul tűzték ki, hogy 2005-re 67 százalékos, 2010-ben pedig 70 százalékos legyen az uniós foglalkoztatottság.
Az Európai Bizottság idei, a nők és a férfiak közötti egyenlőségről szóló jelentéséből azonban kiderül: noha az elmúlt öt évben létesült munkahelyek háromnegyedére nőket vettek föl, s ezzel javult a foglalkoztatottságuk, mégsem csökkentek a munkaerő-piaci aránytalanságok. A legsúlyosabb probléma, hogy a nők átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, munkaidejük ugyanakkor egy órával hosszabb, mindemellett napjuk nagy részét házimunkával töltik. (Nem mellesleg: az EU statisztikai hivatala, az Eurostat vizsgálata alapján a magyar nőknél csak a litvánok foglalkoznak többet a háztartással.)
Szakemberek szerint a nők elhelyezkedésének éppen társadalmilag elvárt szerepük az egyik legfőbb akadálya - világszerte. Évtizedek óta változatlan szemlélet: otthon a helyük, feladatuk a család összetartása. Ezért is sürgeti az európai cselekvési terv - a fizetési aránytalanság kiigazításán kívül - a szakmai és magánélet közötti egyensúly megteremetését. Így azt is, hogy minél több nőt kell bevonni a döntéshozatalba, kinevezni őket vezető pozíciókba. Az unió versenyképességi tanácsa tavaly közleményben szólította föl a tagállamokat: a közszektorban foglalkoztatott nők aránya mindenhol érje el a 25 százalékot.
Az Európai Bizottság esélyegyenlőségi jelentése egységes munkaügyi koncepciót javasol - "Európai konszenzus a fejlesztésről" - az eddigi éves nemzeti foglalkoztatási akcióterv helyett. A közösségi program már a fejlesztéspolitika öt főiránya közé sorolja a nemek közötti egyenlőség megteremtését, s ezt figyelembe kell venniük a tagállamoknak a strukturális alapok forrásainak felhasználásakor, a pályázatok kiírásakor.
Idehaza az inaktívak (segélyeken élők, akik állást, munkát sem keresnek maguknak) legnagyobb csoportját nők alkotják, 60 százalék az arányuk. Foglalkoztatásukra két éve hirdetett először pályázatot- "A nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése" - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Irányítóhatósága. Az uniós forrásra akkor 72 pályázó jelentkezett, közülük 26 nyert támogatást, összesen 600 millió forintot. Tavaly viszont már háromszor többen pályáztak, s a HEFOP majdnem 1,5 milliárd forintot osztott szét az 56 győztes között.
"A pályázóknak vagy azt kellett vállalniuk, hogy az adott térségben húsz hátrányos helyzetű nőt, sokgyerekes családanyákat, 45 év fölöttieket segítenek képzéssel munkához, vagy pedig - mivel az uniós vállalkozók 30 százaléka nő - kiemelten támogatják továbbképzésüket, fejlesztéseiket" - magyarázza Hárs Veronika, a HEFOP programirányítója. Hozzáteszi: a forrásokra kizárólag civilek pályázhattak. Az EU fejlesztéspolitikájának ugyanis fő célja: a helyi vállalkozók és döntéshozók a civilekkel összefogva alakítsák környezetük gazdaságát, kultúráját.
Esélyek
Csapó Ida újságíró öt éve alapította a közhasznú Magyar Internetező Nők Egyesületét (MINők). "Felmérések már 2001-ben is azt mutatták: a magyarországi nőknek majdnem a fele internetezik" - mondja Csapó. Azzal nyertek a HEFOP-pályázaton, hogy vállalták: az ország öt településén - Jászfényszaru, Mezőkövesd, Hódmezővásárhely, Szeged, Székesfehérvár - oktatnak informatikát, marketinget, vállalkozás- és pénzügytant 120 vállalkozónőnek, köztük kezdőknek is.
Persze a legnehezebb feladat a hátrányos helyzetű nők munkaerő-piaci integrációja. Magyarországon gazdasági szerkezetváltás zajlik, az állam felelőssége hozzásegíteni a munkavállalókat, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott gazdasági körülményekhez. Ám a többség megelégszik az önkormányzattól kapott szociális segéllyel, s egyáltalán nem keres állást.
Dr. Szabó Rudolfné tíz évig vezette a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központot, jelenleg az Impulzus Egyesület elnöke. Pontosan tudja, régiójukban mennyi asszony veszítette el munkahelyét a rendszerváltás óta: "Bezárt a híres Pannónia Szőrmefeldolgozó és a Martfűi Cipőgyár. Az itt dolgozó nőknek újra kell kezdeniük az életüket. De mi az esélyük a többgyerekes, középfokú végzettségű asszonyoknak? Hiába vállalnának munkát, tudásuk elavult." Szabóné szerint a legrászorultabbakat nem érik el az állami intézmények. Civilek közvetlenebbül segíthetnek rajtuk. Egyesületük 30 millió forintot nyert a HEFOP-pályázaton arra, hogy szakértőket képezzenek, akik "impulzusokat" adnak a munkaerőpiacról kiszorult nőknek.
A Bányai Panoráma Egyesület 17 millió forintos pályázati támogatást nyert arra, hogy a dunántúli Zselic-dombvidéken 15 nő átképzését és hat hónapos bérét finanszírozzák. Ám eleinte alig találtak érdeklődőt. Tíz emberük járta a zselici falvakat, ajánlott képzést állástalan asszonyoknak. Többségük azzal utasította vissza a lehetőséget: amíg részt vennének a városi tanfolyamon, nincs, aki törődne a kisgyerekkel vagy a nagyszülővel. Hiába ajánlotta föl az egyesület, hogy a képzés ideje alatt egy-egy munkatársuk ingyen vigyázna az otthonmaradottakra, a zselici nők nem mozdultak portájukról. Stratégiát váltott erre a Panoráma Egyesület, s helybe vitték az uniós támogatást, amelyből családi "élményportákat" alakítottak különféle településeken: egyebek közt meseház várja a környező városok kisiskolásait. Az interaktív foglalkozásokon a gazdasszonyok a vendéglátók.
Ezenkívül az egyesület pénzügyi, uniós pályázatíró szakembereket is képez. Programjuk modellértékű lehet másoknak: Zselic harminckét településének polgármestere egyetértett abban, hogy az uniós források megszerzése elképzelhetetlen megfelelő szakgárda nélkül.
