Homoki-Szabó Attila - Rettenet hőség buggyantja boromat, kicsi, Balaton-felvidéki házam tornácán. A legyek már zümmögni is fáradtak, méla pokol tüze falja a tájat. A tópartra én már nem megyek, mutogassa más műtéti hegek között megereszkedett bőrét. Kicsi feleségem hoz a lavórba vizet, abban hűtöm a lábam, míg szavaimat formálom. Szájjal elégítik ki egymást az emberek a tévében éjszaka.

Mostan azonban komolyabb gondolatok tolulnak agyamba, hiába rekken a táj. Pesti barátom, M., küldött néhány érdekes újságot. A forróságtól cserepes ajkaimmal alig bírom nyálazni a lapokat, de alkonyatkor, mikor szúnyog és kabóca az úr, csak haladtam valamelyest. És megértettem, hogy kutyanagy szerencsénk van. Zsidóul mázlink. Mert lettlégyen bármily öngyilkos hajlamú nemzetem, a kultúrfölény felüti fejét még az öncsonkítás idejében is. Míg a fejünkre hoztuk a hazudós KISZ KB-t, világ csúfjára könyörögtük vissza és emeltük pajzsunkra szép hazánk lerablóit, hogy most kedvükre nyomorítsanak bennünket, addig a szomszédságban minderre lapátokkal pakolnak rája. Ha mink pofán töröljük magunkat, akkor ők két jobbegyenest visznek önnön arcukba. Ha mink penészes kenyérhéjat majszolunk, ők nagyot falnak a szaros szendvicsből. Ha mink arra kényszerülünk, hogy megbasszuk a kecskét, akkor nekik forró ólmot öntenek a húgycsövükbe. Ejnye, e nép 1000 éves elpusztíthatatlanságának itten vagyon a titka: a vakok között félszemű a király! Édes hazám, te maréknyi zsíros-szaros anyaföld, tapadj öklömbe, hadd kenem be véled arcom, és áldom a Szűzanyát, hogy bármekkora bolondságot is mívelek, jószomszédom úgyis túltesz rajt’.

Bizonyságul nem fogok én magyarázni, nem vagyok sem prédikátorotok, sem professzorotok, bár Pázmány Péter – ki mindkettő vala! – tanítását szívesen forgatom. Hát megkértem nálamnál szorgosabbat, a betűvetés hangyanépének egy katonáját, hogy szavakból helyettem csiszoljon tükröt Kelet-Európa elé. Mi volna itt, ha annyira hülyék lennénk, mint a tótok, a csehek vagy a polákok? Olvassák csak mit ír, pesti barátom, M!

Ha ez Szlovákia volna

Rövid koalíciós tárgyalások után szabad az út a Csintalan-kormány augusztusi megalakulása előtt. Szűrös Mátyás köztársasági elnök Csintalant alig három héttel a választások után bízta meg kormányalakítással. Csintalan Sándor pártja, az Irány 29,1%-kal győzött június végén. Csintalan a harmadik helyen végzett MIÉP-pel (11,73%), és az ötödik helyezett, Doszpot Péter által vezetett MSZP-vel (8,69%) írt alá koalíciós megállapodást. A közös kormányzás feltétele volt, hogy sem Csurka István, sem pedig Doszpot nem kap miniszteri posztot. A MIÉP kapta azonban az oktatási tárcát, a bársonyszék várományosai Gidai Erzsébet és Győri Béla. A radikális párt az egészségügyi és a közlekedési tárcára tarthat még igényt. A MIÉP máris jelezte, hogy eltörlik a közelmúltban bevezetett 300 forintos vizitdíjat. Doszpot Péternek egyelőre mindegy, hogy a szocialisták milyen tárcát kapnak, „a koalíciós szerződést én írtam, így az mindenképpen jó lesz” – fogalmazott a volt nyomozó. Csinatalan Sándor fontos terve az 5 %-os ÁFA-kulcs visszaállítása. A külföldi aggodalmak eloszlatása érdekében a kijelölt miniszterelnök hamarosan Strasbourgba utazik, miután az Európai Szocialista Párt azzal fenyegetőzött, hogy minden kapcsolatot megszakít az Iránnyal, a MIÉP-pel kötött szövetség elleni tiltakozásul. Az új kormány tagjai között lesz várhatóan Vári Gyula, Tóbiás József (MSZP) Balczó Zoltán (MIÉP), Lamperth Mónika, Kupa Mihály illetve Magyar György (Irány) is. Bár a gazdaság még jól teljesít, a forint árfolyama megrendült.

Ha ez Csehország volna

Úgy tűnik, hogy nincs feloldása a patthelyzetnek Magyarországon. A bal- és jobboldal pártjai egyaránt 193 mandátumot szereztek a június eleji választásokon. A győztes Fidesz a KDNP-vel és a Magyarországi Zöld Párttal hiába írt alá koalíciós szerződést, ha minimális az esélye, hogy többséget szerezzenek a parlamentben. Mikola István köztársasági elnök jelezte, hogy másodszor is a legtöbb szavazatot kapott Fideszt bízná meg kormányalakítással. Ha Orbán Viktor nem kap elég szavazatot a miniszterelnöki poszt betöltéséhez, akkor várhatóan Pokorni Zoltán próbálkozhat kormány-alapítással, mert ő talán elfogadhatóbb lenne a baloldali képviselők számára. Közben azonban Gyurcsány Ferenc is bejelentette, hogy készen áll a kormányalakításra. Gyurcsánynak viszont csak a Thürmer Gyula vezette Munkáspárttal együtt lenne esélye arra, hogy legalább egy jobboldali képviselő átszavazásával kormányozhasson, a szélsőbaloldali szövetséges azonban nem a legjobb ajánlólevél a polgári oldal politikusainak. Egyelőre a parlament sem tudott megalakulni, az MSZP ugyanis Szili Katalinnak követeli a házelnöki posztot. Ez azért fontos, mert ha a köztársasági elnök miniszterelnök-jelöltje másodszor sem kap többséget, akkor a kormányfő személyére a házelnök tehet javaslatot. A nagykoalíció lehetőségét eddig a Fidesz és az MSZP is kizárta. Ezt megelőlegezte a rendkívül durva választási kampány is, amelynek leglátványosabb pillanata az volt, amikor Kövér László egy konferencián hátulról megütötte Rácz Jenő egészségügyi minisztert. Tölgyessy Péter, Bayer Zsolt és Tamás Gáspár Miklós a héten megjelent elemzéseikben egyaránt attól tartanak, hogy az ősz elején új választások következhetnek, és ezzel létfontosságú törvények elfogadása kerül veszélybe. A befektetők bizalmatlanul tekintgetnek a mostanáig viszonylag jól teljesítő magyar gazdaságra. Bár a gazdaság még jól teljesít, a forint árfolyama megrendült.

Ha ez Lengyelország volna

Járai Zsigmond leváltásával ismét rosszul áll a szénája a magyar kormánynak. A külföldön nagy ellenérzésekkel fogadott MIÉP-Kisgazda-Jobbik koalíció tavaly szeptemberi győzelme után nyugtatóan hatott az aggódó nyugatiakra, hogy sikerült pénzügyminiszternek elcsábítani a korábban Fideszhez kötődő Járai Zsigmondot. Járai volt a garancia arra, hogy a populista ígéretekkel választást nyert, EU- és tőkeellenes kormány nem kezd felelőtlen osztozkodásba. Járai bukását végül a legutóbbi ügynök-botrány okozta. Egy volt kollégája ugyanis azt nyilatkozta, hogy a pénzügyminiszter több, mint egy évtizeden át III/III-as ügynök volt. Pokol Béla miniszterelnök azonnal menesztette Járait, annak ellenére, hogy az érintett tagadta az ellene felhozott vádat, és később kiderült, hogy az őt bemártó volt kollégának nincsenek bizonyítékai, ráadásul ő viszont biztosan III/III-as volt. Pokol Béla az új pénzügyminiszter kinevezése előtt nem egyeztetett a köztársasági elnök Torgyán József öccsével, Attilával, aki a koalíció befolyásos szürke eminenciása. Pokol a rá nehezedő politikai nyomás miatt, de hivatalos indoklás nélkül lemondott július 8-án. Az új miniszterelnök valószínűleg Torgyán Attila lesz. Bár a gazdaság még jól teljesít, a forint árfolyama megrendült.

Hát nem itt a leghígabb a fosleves? Köszönöm pesti barátomnak, M.-nek a segítséget, hogy jó tollával láttatta azt, amit én csak érzek. A szóda lóhúggyá változott, a gyerekek bőre fájón hámlik a strandon, de hiába a gáznak ára, ha Magyarország szupergálya!