Anya - A Jiddise máme, a magát örökké elhanyagolt mártírnak érzõ, mindent ellenõrizni akaró, gyermekei párkapcsolatába egyenjogú harmadikként belefolyó muter: õ a zsidó szocializáció alapvetõ élménye. Nagy eséllyel szörnyûségesen fõz, de van egy "legendás nyalánksága", amit "mindenki imád". Vagy nincs. Ha beszél - és mindig beszél - akkor a mondat végén felviszi a hangsúlyt. Valakire mindig halálosan meg van sértõdve, és mindig reklamál a piacon, az étteremben vagy az üdülõben, idegbajt hozva ezzel a személyzetre. Bármikor képes 15-20, felelõs beosztásban dolgozó rokont mozgósítani munkaidõben egy elromlott WC-tartály megjavítása érdekében. Bármennyi idõs a gyermeke, anyatigrisként védelmezi, különösen ha a szerencsétlen fiúnak született. Az elsõ hasfájásra felhajtja és csatasorba állítja az ország legjobb belgyógyászát és szívspecialistáját.

Bûntudat - Holokauszt-emléknap az iskolákban, Páva utcai holokausztmúzeum, új magyar kiállítás Auschwitzban, Horn Gyula és Medgyessy Péter bocsánatkérései - formálisan tett már azért a politikai elit minden oldala, hogy ne gondolhassa senki bûnösnek a magyar népet. Közben a bûntudat ott lappang a zsidókban is, az öngyûlölõ fajta legjobban kidolgozott példánya a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója, Lovas István. Ki lehet buzgóbb katolikus Ervinnél? Na, de ki ölte meg kiötlõjét, Szerb Antalt? És Jézust? Hát a Róth Manó? Mondjuk együtt, zsidók és nem zsidók hangos kórusban: Mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa.

Cionizmus - Menni Erecbe! Ennek a vágynak lehet racionális oka: emancipált nemzetnek lenni, magyar = román = zsidó = lengyel = angol elmélet alapján. Lehet vallási oka: felépíteni a templomot, vissza Kánaánba, meg van írva. Lehet önvédelmi oka is: legyen zsidó hadsereg és atombomba. Az Izraelbe költözéshez tehát okok vannak bõven, és ezek számossága kódolja a zavaros társadalmi rendet e háborútól sújtott közel-keleti szegleten. Magyarországról aki akart már elment, a cionizmus itt nem túl aktuális, pláne a második intifáda közepén. Az erre szakosodott újságok könyörögnek, hogy menjen már ki valaki.

Csöcs - A zsidó nõk mellügyileg a végleteket képviselik. Vagy akkora, hogy direkt Izraelbõl kell hozatni a melltartót, vagy még a mellbimbójukat is csak csipesszel lehet megfogni. Egyszerûen nincs középút.

Dávid-csillag - Normális ember nem hord a nyakában Dávid-csillagot. Aki igen, az pont olyan hülye, mint a nyakukban kereszttel meg Nagymagyarország-térképpel rohangálók. Számtalan érdekes alfajuk van, a Wiwen héber betûs nicknevet választókon kívül azokig a szerencsétlenekig, akik egy ötezer évvel ezelõtt valami sivatagban meghozott tisztasági törvény miatt nem hajlandók szalonnát sütni.

Erõszakosság - A zsidók erõszakossága igen ravasz dolog, nem jár például soha fizikai erõszakkal (leszámítva azt az esetet, amikor kõdobáló palesztin kisgyerek az ellenfél). Viszont olyan mértékû felháborodást, nyomulást, követelõdzést sem látott még a békásmegyeri McDonalds sokat próbált személyzete, mint amilyet egy zsidó médiaszemélyiség produkált, amikor nem kapott külön kistálkában BigMac-szószt.

Ész - A Matula Magazin kedvenc mondása szerint, amely elsõsorban Deutsch-Für Tamás tárgyalásakor szokott elõjönni "ha egy zsidó okos, akkor nagyon okos, ha meg hülye, akkor nagyon hülye". Magyarország legokosabb, legtehetségesebb emberei közt meglehetõsen magas a zsidók aránya, ez azonban nem tudja feledtetni a tényt, hogy nincs borzasztóbban idegesítõ egy hülye zsidónál. A hülye zsidóval ugyanis az a baj, hogy akárcsak az okos zsidó, õ is meg van gyõzõdve önnön zsenialitásáról. Zsidó vagyok, tehát okos vagyok, valami ilyesmi a logikájuk. Ez különösen buta zsidó nõknél tud elképesztõen fájdalmas lenni, egy öntelt, buta, folyamatosan okoskodó hülye zsidó picsa talán magát Kertész Imrét is gyilkolásra késztetné.

Fityma - Az elõbõr léte vagy nem léte vízválasztó a nem zsidók szemében. A valóság azonban az, hogy a magyar zsidó férfiak többsége ma már éppen úgy képes faszának sajátos hangot keltõ csattogtatására, mint a vasárnapi ostyán nevelkedett Y-kromoszómás társaik.

Goj - A nem zsidók. Sok évszázadnyi rögös viszony után ma a zsidó-nem zsidó kapcsolatok Magyarországon békésebbek, mint valaha. Ez elsõsorban annak tudható be, hogy a magyar zsidók már túl kevesen vannak ahhoz, hogy mindannyian találhassanak kellõen attraktív házastársat. Az egyre szaporodó vegyespárosoknak köszönhetõen végre a két kultúra kölcsönösen megismerkedhet egymás szexuális és higiéniai szokásaival. A magyar zsidók alapvetõen nagyon szeretnek gojokkal dugni, ez fokozottan igaz az egész életükben sikszéket (nem zsidó nőket) hajkurászó zsidó férfiakra.

Gyurcsány Ferenc - Na, õ aztán kurvára nem zsidó, bár megpróbált beházasodni. Sajnálatosan sok magyar zsidó szerint viszont õ az igazi Messiás.

Holokauszt - A közhiedelemmel ellentétben a zsidókat ma már olyan nagyon-nagyon nem érdekli a holokauszt. A még élõ túlélõket igen, de hatvan alatt csak azoknak tölti ki Auschwitz a mindennapjait, akik ebbõl élnek, publicisták, hivatásos paranoiások és társaik. A holokausztból egyébként a mai napig jól meg tud élni sok zsidó, Lovas István talán a klasszikus példa, szükség esetén pedig mindenféle aktuális témák kapcsán elõ lehet rángatni. Az utóbbi technika az úgynevezett balliberális sajtóban rendszeresen elõbukkan, mesterien gonosz, szinte már shylocki alkalmazását ez a cikk illusztrálja csudaszépen. Külön alfajt képeznek a zsidókat rendkívül jól szórakoztató azon nem zsidók, akik modernségüket, liberalizmusukat és empátiájukat a holokauszt szörnyûségeinek állandó felemlegetésével, sajnálkozásuk folyamatos kifejezésével igyekeznek demonstrálni. Bár a zsidók errõl szemérmesen hallgatnak, de az a helyzet, hogy Magyarországon a holokausztban - akárcsak a történelem összes többi népirtásában - az elhalálozásra a szegényeknek, a butáknak és a tanulatlanoknak volt a nagyobb esélye.

Izrael - Herzl Tivadar a Dohány utcában született, Izrael épp úgy magyar találmány tehát, mint a hidrogénbomba. Az ország, ahol emelt fõvel lehet zsidónak lenni, de sajnos három évig tart a sorkatonai szolgálat, és még utána is felrobbanthatnak. Az élet hatalmas fogócskájában a "ház", aminek tudatában a zsidók nyugodtabban alszanak. 1989 elõtt misztikus és egzotikus világ volt, a sivatag, ahová Simi bácsi a Klauzál téri árnyékból alijázott; ahol Sárikámék egy kibucba beadták közösbe a gyereküket; és ahonnan vastag tábla csokival jönnek ötévente látogatóba Jancsiék. 1989 után ez lett a zsidók SZOT-üdülõje, ahová szochnuttal, hadsereggel meg miegyébbel lehet menni nyaralni: kis fizikai munkáért nagy agymosás, teljes ellátással.

Jobboldal - A két háború közti magyar politikai hagyomány és az üldözési mánia egymást erõsítõ hatásaiból eredõen szilárdan tartja magát a magyar zsidók között a nézet, miszerint a mindenkori jobboldal antiszemita, a baloldal viszont megvédi és szereti õket. Ettõl ötven Zuschlag János sem tudná eltántorítani õket, hiába, a hagyomány fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezt a perverz helyzetet tovább bonyolítják azok a zsidók, akik a jobboldalhoz csapódtak a rendszerváltás után, és teljes politikai identitásukat az meríti ki, hogy a fenti tételt létezésükön keresztül cáfolják. Elég legyen itt annyit megjegyeznünk, hogy Szabad Gyuri bácsi.

Kozmopolita - A kilencvenes évek elejének politikai nyelvezetében a zsidó szinonimájaként használták. Ennek volt is némi alapja: a zsidók ortodoxok vagy cionisták lettek, vagy pedig valamelyik kozmopolita ideológia bûvkörébe kerültek. Lehetett ez a kommunizmus vagy a globális kapitalizmus iránti rajongás. Mivel az ortodoxok vidékiek voltak, õket kiirtották. A cionisták elmentek Izraelbe. Kik maradtak hát meg zsidónak a Duna két partján? (Lásd még az urbánus címszót)

Libidó - Közkeletû vélekedés szerint a zsidók egyszerûen nem bírnak nemi gerjedelmükkel, folyton azon jár az eszük, és önfertõzéstõl ferde a gerincük. Az általuk pót-vallásként követett freudizmus is mibõl indul ki? Hát hogy a kisfiúk az anyukájukat basznák, a kislányok meg a papájuk micsodáját dugdosnák a nunusukba! És akkor az anális szakaszról még nem is beszéltünk. Ráadásul az egzotikusat mindenki meg akarja baszni, falvainkban régi hagyomány, hogy egyszer ki kell próbálni titkon egy zsidót. Négerünk nekünk sosem volt ugyanis. Persze nem zörög a haraszt csak úgy magától. A zsidók nem csak sokat foglalkoznak a micsodájukkal, de beszélni is imádnak róla.

Média - A magyar médiában mindenki zsidó. Vannak kivételek, persze, mi is tudunk legalább egy párat, de azt a néhányat tényleg nagyítóval kell keresni. Tévé, sajtó, internet, reklám, mind-mind zs-terület, ide gyors ész és gátlástalanság kell, ezek hatékony kombinálása pedig hagyományosan jól megy a zsidóknak. A zsidó túlsúly annyira meggyõzõ, hogy simán bedarálják még a másik errefelé aktív kisebbséget, a homoszexuálisokat is. A médiában dolgozó zsidók igen változatos teljesítményre képesek, Rózsa Görgytõl Vágó Istvánig széles a skála.

Nobel-díj - A magyar nemzeti büszkeség egyik sarokköve a 14 Nobel-díj. Ezek egy részét osztrákok szerezték, ami még a kisebbik baj, azok minek is vágnának fel rá. A kitüntetések kétharmadát viszont magyar, illetve magyar származású zsidók kapták, ami, hát hogy is mondjuk, az állítólag legendás magyar zsenialitás fényében, izé, vicces.

Nyavalygás - Ha rendeznének nyavalygási világbajnokságot, azt egészen biztosan a zsidók nyernék. A zsidóknak ugyanis mindig van valami bajuk, és soha nem olyan szemérmesek, hogy ezt ne hozzák közvetlen és tágabb környezetük tudomására. Az állandó elégedetlenkedés a magyar zsidóknál valószínûleg a közel-keleti alkudozás utolsó maradványa lehet. Ha például valamilyen munkát adsz egy zsidónak, az egészen biztosan hosszas siránkozásba kezd, ha nem is feltétlenül ordítozva, de legalább maga elé motyogva, hogy ezt nem lehet megcsinálni, meg mi a kurva úristennek van õ megint ugráltatva. És az igazi vicc az, hogy ezután ugyanúgy megcsinálja, mint a nem zsidók, csak egyszerûen képtelen a körítéstõl eltekinteni.

Orr - A hagyomány szerint innen lehet felismerni a zsidót, fõleg ha nincs lehetõség ellenõrizni, hogy van-e elõbõre. A nagy orr a zsidók jellemzésére használt kánon sarokköve. A kövér orccimpa segít könnyen ábrázolhatóvá tenni a zsidót, ha le akarjuk rajzolni. Ugyanakkor óvatoskodó körülírásukra is alkalmas, vö. kampósorrúak, görbeorrúak, horgasorrúak.

Összeesküvés - A zsidókkal kapcsolatos legfontosabb örök gyanú, hogy titkon szervezkednek. Már az ókorban is, és aztán folyton: kutat mérgeznek, szûz lányok vérét veszik, páholyokba tömörülve készülnek világuralomra, Cion bölcsei, az I. világháborún õk gazdagodtak meg, az õ ötletük volt a holokauszt hogy sajnáltassák magukat, a WTC-t valójában õk rombolták le, a Matula Magazint is õk finanszírozzák, satöbbi. Mindez sokat segített a zsidók üldözési mániájának (lásd ott) kifejlõdésében. Az összetartás, egymás segítése még a filoszemiták hétköznapjaiban is búvópatakként fel-feltörõ gondolat. Viszont még olyan ember sem született, aki már látott két magyar zsidónál többet fegyelmezett csoportként, önként együttmûködni.

Pénz - A valaha volt legnevetségesebb antiszemita vád, hogy a zsidók szeretik a pénzt. Naná, hogy szeretik, a világ összes népe imádja, a magyarok meg pláne. A magyar zsidók szerencsétlensége, hogy szemben mondjuk a hollandokkal vagy az angolokkal, a nem zsidó magyaroknak meglehetõsen furcsa a viszonyuk a pénzzel. Egyrészt szeretnék tudni, hogy mennyi van a szomszédnak, másrészt ha megtudják, éktelen haragra gerjednek. - Bár a különbözõ zsidó szociális szervezetek mindig nagyon megható történeteket tudnak mesélni magatehetetlen öreg nénikrõl, akik azóta nem láttak készpénzt, hogy a férjük nem jött haza Auschwitzból, a helyzet az, hogy a magyar zsidók gazdagok. A zsidó gazdagság Magyarországon a tisztes polgári jóléttõl a Hajógyári-szigetet beépítõ ingatlan-panamázókig terjed.

Róth Manó - Rákosi Mátyás néven Magyarország legbefolyásosabb politikusa volt 1945-56 között. A Sztálint majmoló kommunista vezért 1953-ban az aktuális szovjet vezetõk azzal baszogatták, hogy "meddig akar zsidó király" lenni. Valójában Rosenfeld Mátyás néven született egy adai terménykereskedõ fiaként, a Róth Manó gúnynév zsidó származását volt hivatott kidomborítani. Az országot a magyar sztálinizmus idején négy zsidó vezette, az ötödik az ÁVH élére került. Rákosi csúnya, alacsony, kövér ember volt, ronda ázsiai feleséggel és szívta a magyarok vérét, mint a megkergült szúnyog. Így személyében egyszerre fejezõdött és fejeződik ki az összes zsidóellenes sztereotípia: a népnyúzó uzsorásé, a Solymosi Eszter vérén hízóé és a nagypapát félholtra verõ leninfiúé. Ráadásul a nõket százezrével megerõszakoló ruszkik talpát nyalatta, és elvette a földet meg a jószágot is. A zombi, aki visszatért a gázkamrából, hogy mindenkin bosszút álljon. Nincs az a Cion bölcseinek jegyzõkönyve vagy az a Fajvédõ Párt, amelyik jobb mumust szerkeszthetett volna.

Sólet - A speciális zsidó babfõzelék kirobbanó sikere lett a kóser konyhára cseppet sem fogékony magyar konzerviparnak. Füstölt sertéssel csomagolva ugyanis tonnaszámra lehet eladni kicsi fémhordóba zárva, kemény tojással és gerslivel. A sólet az apróbb belvárosi éttermek kedvenc kis nosztalgia-jelképe, a háború elõtti idõk emlékezetére. Bizonyítja az ántivilág kontinuitását, ráadásul a betérõ zsidók megnyugodva dõlhetnek hátra, hogy rendes helyre vetette õket éhségük.

SZDSZ - A rendszerváltás éveinek urbánus pártja a kilencvenes évek elején volt a legzsidósabb, és ennek az úgynevezett médiaháború (a népi-urbánus csatározások utolsó csörtéje) idején volt a legnagyobb jelentõsége. 1990-ben még rabbit is indított a párt egyéniben, és legóvatosabb becsléseink szerint is 13,8% volt a zsidók aránya a frakcióban. Zsidók természetesen az összes többi párt frakciójában is feltûntek (a KDNP kivételével!), mégis, a magyar közéleti hagyomány az SZDSZ-t kötötte össze a belvárosi, büszke, agresszív, bölcsész zsidó figurájával, ezek ugyanis a párt kötelékében versenyt nyilatkoztak egymással az antiszemiták állandó támadásairól. 2006-ban már 25% körüli az arányuk a frakcióban, mégis, a párt összezsugorodásával, illetve a népi-urbánus harc és a szorosan hozzá kapcsolódó antiszemitizmus-para elmúltával ennek jelentõsége a 90-es évek elejéhez képest elhanyagolhatóvá vált.

Testszõrzet - A magyar zsidók nagyon nehezen tudnák csak letagadni, hogy a majomtól származnak. Rémisztõen szõrös banda. Viszont nagy szerencséjükre a magyar zsidó nõk - szemben sok mediterrán és szemita néppel - annyira azért nem szõrösek, az összenõtt szemöldök és a fekete szálas kar viszonylag gyakori, a diszkrét kis bajusz szerencsére ritka. A férfiak egészen bizarr tesztszõrzet-kombinációkkal tudnak rendelkezni a fekete, drótszõrû, románokat is megszégyenítõ bekecsszerû hátaktól a vörös zsidók egyszerre szeplõs és lángszõrû vádlijaig.

Urbánus - Egyes értelmezések szerint a zsidó szinonimája a magyar kultúrtörténetben. A Trianon óta tartó kultúrharc világias, liberális, a tradíciókra fittyet hányó oldalához tartozó személyre mondjuk, ellentéte a népi-népnemzeti. Az urbánus érzelmû ember budapesti, vagyis az elzsidósodott város lakója. Õ olvas 1932-ben Nyugatot az Elsodort falu helyett, õ támogatja 1953-ban Révai Józsefet Nagy Imre helyett, õ szavaz 1990-ben az SZDSZ-re az MDF helyett. A kereskedelmi televíziózás beindulásával a népi-urbánus harc utóbbiak totális gyõzelmével végleg lezárult.

Üldözési mánia - A magyar zsidó lét alapvetõ élménye, a Moszkva téren a skinheadektõl rettegõ Lauderos gimnazistáktól a nagymamákig, akik még a körúti villamosokat is túlságosan vagonszerûnek tartják. Volt olyan magyar zsidó, aki kijelentette, hogy ha Orbán Viktor van hatalmon, akkor egy bepakolt bõröndöt kell tartani az ágy alatt. A félelmet a legtöbben kinövik, aki meg nem, az igyekszik nagyon sok pénzt keresni, hogy akkora autót tudjon venni, amiben már nem kell félni, és szükség esetén gyorsan el is lehet menekülni vele.

Vallás - Zsidónak lenni a magyar törvények szerint azt jelenti, hogy izraelita vallásúnak lenni, az izraeli törvények szerint viszont azt, hogy zsidó nemzetiségûnek lenni, és e szómágia majd annyi gondot okozott már, mint a Bizáncban méltán népszerû homousion-homoiusion vita. A vallásos zsidóknak ráadásul megvan a maguk protestantizmusa is (a neológok), aztán szekták az ortodoxok között is bõven teremnek, miközben az elsöprõ többség Magyarországon ateista, esetleg kikeresztelkedett. Vallásos zsidónak lenni rendkívül kényelmetlen, aki komolyan veszi, az nem ehet hurkát, dubarry-pulykát, szombaton még csak rá sem gyújthat és a feleségnek parókát kell viselnie, hogy csak a legkeményebb feltételeket említsük itt. Viszont elég hozzá csak a Biblia elsõ kötetét ismerni, és akkora taplónak lenni, mint Makótól Jeruzsálem.

Woody Allen - Apró termetû, totálisan szellemtelen amerikai rendezõ és színész. Woody Allen egyszerûen nem vicces, és ez még a kisebbik baj vele. A nagyobbik az, hogy õ nagyjából Gyõzike zsidó megfelelõje, a minden sztereotípiát büszkén felvállaló, a bonyolult kérdéseket soha fel nem tevõ, önként és dalolva bazseváló muzsikus cigány. A "neurotikus" és "perverz" zsidó, akinek minden filmjében szalvétával fogják a faszt, de inkább még azzal sem. Totálisan súlytalan, szépelgõ mivolta ideálissá tette arra, hogy Magyarországon is népszerû legyen, zsidó és nem zsidó körökben egyaránt.

Xtasy - Ahogy azt Ady hajszálpontosan megírta a Magyar Pimodánban, a szemita idegrendszer az alkoholnál ravaszabb mérgekre vágyik. Ezért a magyar zsidók drogoznak. Drogoznak a nem zsidók is, persze, de a zsidók egyszerûen nem bírnak magukkal, a rendszerváltás után éretté válók közül megszámlálhatatlanul sok esett át a politoxikománia veszélyes, ám annál izgalmasabb szertartásán. A szemita lélekhez legjobban az extasy passzol, hiszen a fûhöz, a hallucinogénekhez vagy a kokainhoz meg a heroinhoz képest ez az igazi jóérzés-drog, amelynek használata közben elsimul az örökölt paranoia és nem jönnek elõ a sötét rémek sem.

Yad Vasem - A holokauszt izraeli múzeumát kötelezõ megnézni az Izraelbe látogató magyar politikusoknak, mindig beleteszik a programba. Ott tudják bizonygatni, hogy ez a Magyarország nem az a Magyarország. A kertben emlékfát kapott idõsebb Antall József, Orbán Viktor pedig 2005-ben járt ott, így a magyar jobboldalnak (lásd ott) hagyományosan szorosabb a viszonya a múzeummal, mint a balnak.

Zoltai Gusztáv - Az intézményes magyar zsidóság, a MAZSIHISZ vezetõje. Rákosit és közvetlen munkatársait leszámítva a háború óta nála jobban talán senki sem játszotta el a rohadt magyar zsidó szerepét. Az egykori munkásõr õsidõk óta vezeti az aktuális hatalomhoz dörgölõdzõ zs-szervezetet, pozíciójából gyakorlatilag elmozdíthatatlan. Néhány csatlósán kívül mindenki meg van gyõzõdve, hogy Zoltai lop mint a szarka, bár ezt rábizonyítani még senkinek sem sikerült. Csak azért nem söpörte még el a népharag, mert a magyar zsidók legnagyobb részének van annál jobb dolga, mint hogy MAZSIHISZ-jellegû pénznyelõ gittegyletekkel foglalkozzon.

Zsidó - "Minden zsidó azt gondolja az összes többi zsidóról, hogy vagy túl kevéssé zsidó, vagy túlságosan is az." Ez a mondat Robert Pinsky amerikai költõtõl származik, és benne is van minden, amit a magyar zsidókról érdemes tudni.