Indul a Gábor Áron-program
Veres András a Magyar Római Katolikus Egyház Püspöki Konferenciájának titkára tiltakozik a kormány Gábor Áron-programja ellen. Nem hivatalos forrásból történt kiszivárogtatás szerint a kormány arra készül, hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel beolvasztják a templomi harangokat, és a koreai Goldsun üzemnek adják el az értékes fémet. "Másképp nincs beruházás, nincs munkahely, a harangszó pedig a Kossuth Rádión is meghallgatható és az internetrõl is letölthetõ lesz" - mondta a balliberális koalíció egyik prominense a Matula Magazinnak. Ugyanakkor a kormány nevében Szekeres Imre közölte, hogy nincs szó a harangok beolvasztásáról, illetve kötelezõ beszolgáltatásáról.
"Elsõ olvasatban valóban a kabinet elé került egy dokumentum, ez azonban az egyházak önkéntes hozzájárulásának formai lehetõségérõl szól." Horn Gábor keményebben fogalmazott. "Természetesen mindenkinek egyformán ki kell vennie a részét a megszorításokból, az egyházak nem tehetnek úgy, mintha nem a magyar költségvetésbõl élnének" - jelentette ki.
Pedagógus-kivégzések országszerte
Rettegnek a tanárok. Országszerte akadozik a tanítás a magyarországi iskolákban. A kormány ugyanis felismerte, hogy több tízezerrel többen dolgoznak a közoktatásban a kelleténél, és ezért a diákok számára szabad prédává tették az iskolai alkalmazottakat. A következõ hónapokban - amíg a tanári kar létszáma a kívánatos szintre nem apad - a diákok szabadon végezhetnek oktatóikkal. "Nyilvánvaló, hogy a legjobb tanárok megússzák a tisztogatást, hiszen a huszonnyolcezredik áldozat után minden kihágást nagyon keményen megtorlunk. Így viszont nem lesz gond a felesleges tanárok átképzésével sem, hiszen elpusztulnak a rossz nevelõk" - mondta a Matuának Hiller István. Az új oktatási miniszter biztos abban, hogy õt nem vernék agyon az ELTE folyosóin, hiszen szerették a fiatalok, 1999-ben az év oktatójává is választották.
A diákok országszerte megkezdték a leszámolásokat. Lõfegyvert nem viselhetnek, ezért a kivégzések legkülönlegesebb módszereit alkalmazzák. Van, ahol a tanári kávéfõzõgépébe patkánymérget csempésztek, de a Dunántúlon elõfordult, hogy egy matematika-földrajz szakos pedagógust medicinlabdákkal dobálták halálra. "A magyar diákok kreatívak, fegyverek nélkül is megtalálják a tanszerek között a megfelelõ eszközöket" - nyilatkozott az Országos Közoktatási Tanács egyik munkatársa. Szerinte jó példa a körzõvel szíven szúrt napközis tanár esete a Csaba utcai általános iskolából.
Állítólag különösen sok testnevelés és kémia tanár esett eddig a diákok áldozatául, míg a rajztanárok létszámukhoz képest százalékos arányban alig szenvedtek komoly veszteséget. Éppen ezért az új, kulturális funkciókat is magába olvasztó oktatási tárcánál kvótarendszeren gondolkodnak. Ennek értelmében hamarosan megtiltanák a torna, matematika és kémia tanárok kivégzését, míg a rajz, ének-zene és számítástechnika tanárok fejére egyes esetekben vérdíjat is kitûznének. A takarékosság jegyében természetesen nem anyagi ellenszolgáltatásról, hanem például az emelt szintû érettségi könnyített változatára való bejutásról lehet szó.
A pazarlókat kipécézik
Én így spórolok Magyarországért! címmel pályázatott ír ki az új magyar kormány. A települési jegyzõknél ezentúl bárki bejelentést tehet, ha pazarláson ér valakit közvetlen környezetébõl. Természetesen minden ügyet kivizsgálnak, és csak a valódi pazarlókat állítják pellengérre, illetve sújtják különadóval. Ezért kérik a lakosságot, hogy lehetõség szerint digitális fényképet csatoljanak az elkövetés pillanatáról, amelyhez készüléket a Sulinet Plussz 2006 program keretében is lehet majd igényelni.
Elsõ körben máris láthatunk néhány példát a lendulet.hu/enigysporolok.html weboldalon. Az egyik képen valaki ebédjének egy részét a tányéron hagyja, jól látható az evõeszközök állásából, hogy már nem akar enni az illetõ, akinek a szeme nagyobb volt a szájánál. Ugyanígy félig elszívott de elnyomott cigarettát is láthatunk, illetve valakit, aki elmegy otthonról, de ég nála a villany. "Az emberekben tudatosítani kell, hogy semmi sincs ingyen" - mondta Juhász Ferenc szocialista alelnök.
A honlapon elrettentésül büntetési tételek is szerepelnek. A meghagyott ebéd esetében például tarhonyánként 13 fillér a pazarlási adó, ugyanakkor hátrányos helyzetûek esetén lehetõség van kompenzációra: a tartósan álláskeresõk tarifája így tarhonyánként 9,5, rokkantnyugdíjasoknál 8 fillérre mérséklõdik. A jegyzõket már felkészítették, hogy fogadni tudják a feljelentéseket, az ehhez szükséges informatikai fejlesztések érdekében már megkezdõdött a közbeszerzési eljárás.
Duplázhatnak a szimulánsok
Az egészségügyi reform keretében ezentúl alaposabban bizonyítaniuk kell a gyengélkedõknek, hogy valódi panaszuk van. Ehhez mostantól minden szakrendelést két különbözõ helyen kell felkeresni. Ha például valaki úgy érzi, hogy röntgenre van szüksége, mert egy kicsit beütötte a lábát, akkor el kell mennie a körzeti röntgeneshez, majd ott sorsolnak neki egy második, ellenõrzõ intézményt. Utóbbi intézmény az ország bármelyik pontján lehet, a sorsolást egy központi, feltörés-biztos szerver végzi, amely "vakon dönt".
Amennyiben a két diagnózis egybevág, csak akkor kezdõdhet meg az OEP által térített kezelés, egyéb esetben a betegnek mindkét vizsgálatot magának kell finanszíroznia. A kezelés akkor is önköltséges lesz, ha az eredmények ellentmondóak. A döntéstõl a MÁV, a Volán-társaságok és a benzinbõl származó adóbevételek növekedését is várják a szakemberek.
Gyurcsány és Molnár közös mikrofonja
"Magunkkal kezdjük!" - hirdeti büszkén Lendvai Ildikó, az MSZP újraválasztott frakcióvezetõje. Az államigazgatási reform keretében az országgyûlési képviselõknek ezentúl maguknak kell fizetniük felszólalásaikkor a mikrofon bérletéért, illetve a beszéd közben elhasznált villamosáramért. Lehetõség lesz ugyanakkor arra is, hogy a rendszeresen felszólalók (pl. frakcióvezetõk) ne csak bérelhessenek, hanem a teljes ciklus idejére vásárolhassanak is ilyen készülékeket.
Az MSZP és a Fidesz eddig 12-12 az SZDSZ 4 az MDF pedig 2 készüléket lízingelt tisztségviselõinek. A takarékosság jegyében Gyurcsány Ferenc már bejelentette, hogy õ Molnár Gyulával közös mikrofont fog használni, "hiszen egyszerre úgysem beszélünk, viszont olcsóbb egyet venni, mint kettõt". Az üzleti világban szocializálódott kormányfõ cseles megoldása máris nagy elismerést váltott ki a gazdasági bizottság baloldali tagjai közt.
Napi két forinttal a sikeres jövõért
Tizenkét héttel a választások után már mûködik a Takarékos Állampolgár Program, amihez helyi közösségek és intézmények csatlakozását is várják. Az önkéntes belépõk vállalják, hogy naponta két forintot bedobnak egy perselybe, és az összegyûlt összeget az év végén egy nekik szimpatikusnak tartott, kiemelt fejlesztésnek számító állami beruházásnak adományozzák. A projektek között egyaránt lesznek infrastrukturális jellegû és humánerõforrást erõsítõ programok. Arra is lehetõséget ad a program, hogy a tehetõsebbek felvállaljanak rászorulókat, akik helyett fizetnek további két-két forintot. Gyurcsány Ferenc a blogján jelentette be, hogy egy csenyétei munkanélküli roma férfi helyett is vállalja a befizetést, így õ naponta már négy forinttal száll be az adakozásba. A Miniszterelnöki Hivatal munkatársai már eldöntötték, hogy õk a napi két forintjaikkal az autópályaépítést és a tartósan álláskeresõ halmozottan fogyatékos romák munkahelyhez jutását kívánják majd segíteni.
Zálogba adnak két megyét
Többen érdeklõdtek, hogy az összevont megyék helyén létrejövõ régiók között hova csatlakozik Békés illetve Vas megye, hiszen ezek a megyék nem szerepelnek a régiók létrehozásáról szóló törvénytervezetben. A Matula Magazin információi szerint nem hanyagságról van szó. A két megyét ugyanis a törvényalkotók eleve nem vették figyelembe az osztozkodáskor. Ennek az az oka, hogy sikerült vevõt találni a két megyére: Vast Ausztria és Szlovénia fele-fele arányban, Békést pedig Románia fogja megvásárolni. Mivel az EU-ban nincsenek határok, ezért különösebb problémát az adás-vétel nem okozhat a helyben élõknek.
Ugyanakkor mindhárom vevõvel külön záradék szerepel a szerzõdésben, ami lehetõséget ad a mindenkori magyar kormánynak, hogy 89 év múlva visszavásárolja a területeket. "Így egyfajta zálogba adásról, és nem is igazi eladásról van szó", közölte Kóka János gazdasági miniszter. Ezentúl a vásárló ország szedheti a helyiektõl az adókat, ugyanakkor kötelezettséget vállaltak arra is, hogy saját országuk infrastrukturális beruházásait arányos százalékban helyben is érvényesítik.
