Puhány paternalista politika, populista módon
Lassan nyélbe ütik a kedvezmény törvényt,
Magyar szemmel nézve nekünk ez egy örvény.
Nyakig benne vagyunk ebben a spirálban,
De az az egy biztos, nem Orbán hibája.
Régi, jó elvtársak össze súgtak-búgtak,
És Günther Verheugent elhívták tanúnak.
Tudjuk, szomszédaink roppant érzékenyek,
Így nekik Trianon csakis tabu lehet.
Győztes nagyhatalmak és kicsi antantok,
Jó lenne belátni: soviniszták vagytok.
Kárpát-medencében nektek áll a zászló,
És ehhez asszisztál a jó Kovács László.
Külügyminiszterként tudjuk milyen csodás,
De jó volna tudni, melyik oldalon áll?
Medgyessy Péterünk segíthetne neki,
De ő ennek éppen fordítottját teszi.
Egyik talpa szőrös, ezt mindenki tudja,
Román testvéreit csak hogy meg nem dugja.
Ügyes diplomata, tudja, hogy mit csinál,
Pezsgős vacsorával növeli az imázst.
No nem a miénket, csak az oláhokét,
Román kollégája szerint persze minden oké.
És itt van Dzurinda, roppant félelmetes,
Ne kicsinyeljük le, ez nagyon lényeges.
Régen láttunk ilyen tökös kis szlovákot,
Felváltva szívatja Medgyessyt, Kovácsot.
Habár én emlékszem egy nagy lapaj tótra,
Szegény kis Horn Gyulánk mesélhetne róla.
A mocsok Meciar őt is megszívatta,
De Gyula puhány volt, nem nagyon izgatta.
A Kádár-huszárok ebben lelik kedvük,
A nagy testvér seggén edződött a nyelvük.
Ilyen vezérekkel, hogy menjünk a harcba?
Puha a gumibot, molyos a pufajka.
Jött a rendszerváltás, és jött egy új bula,
Ezt mindenki tudja, úgy hívják, hogy USA.
Az óceánon át becsókolnak Bushnak,
Kedves, jó elvtársak, menjetek a búsba!
Sok-sok sunyi komcsi most már újra menő,
Nem telt még ki nekik a hét bő esztendő.
De egy jobb kormánnyal talán jobb lehetne,
Magyarország ennél jobbat érdemelne!
Néhány szó a második-első kommunista kormányról
Medgyessy Péternek megírták beszédét,
Ő meg felolvasta, nem volt könnyű lépés.
Szövegszerkesztésnél az okozott gondot,
Figyelni kellett, hogy Orbán már mit mondott.
Arról nem sokat szólt, hogyan áll az ország,
Most, hogy kommunisták irányítják sorsát.
De azt hangsúlyozta, rossz volt a közelmúlt,
Talán jobb lesz, ha kissé megtorpanunk.
Aztán erőt gyűjtünk, s csinálunk egy jobbat,
De ehhez szükséges néhány Draskovics csomag.
Nem lesz ez olyan rossz, mint ahogy gondolták,
Bokros is megtette, s kiálltuk a próbát.
Felejtsük a múltat, no meg a jelent is,
Nézzünk a jövőbe, Péter is ezt teszi.
Minden félig művelt magyar ember érzi,
Az ígéreteket nem kell számon kérni.
Még csak felén járunk ennek a ciklusnak,
Gondoljunk csak vissza a szocializmusra!
Negyven év elsuhant, oda lett a remény,
Hát most ez a két év mire lenne elég?
Tudjuk, hogy nihil lett, de az nem érdekes,
Nyakunkon az EU, most ez a lényeges.
Besurranunk oda kommunista múlttal,
Kicsit kelletlenül, telve magyar búval.
Nos, az MSZP-nek most van nagy szerepe,
Most megmutatkozhat hatalmas ereje.
Mert hogy ez erős párt kár lenne tagadni,
Talán csak az a baj, hogy kezd hanyatlani.
De ez nem is csoda, sok volt az ígéret,
A kormányzás viszont csak silány ígéret.
No meg hát hiányzik az a zsinórmérték,
Amit úgy hívnak, hogy baloldali érték.
A nagy öregektől ugyan már mit várjunk,
Ám lesz megújulás, mert íme mit látunk?
Fiatal komcsikat nagy önbizalommal,
Védik a szép eszmét körömmel és foggal.
Semmi teljesítmény, mégis nő az esély,
Megjelent a színen egy új ifjú vezér.
Történelmi esélyt kapott ez az ember,
Ő majd mindent megold, nem kell a Ron Werber.
Ez a kemény férfi megmutatta súlyát,
Jól meglovagolta Kovács László púpját.
Eddigi munkáját nagyra értékelve,
Kovács talpa alá útilaput tettek.
Elküldték Brüsszelbe a veterán vitézt,
Hogy ott öregbítse édes hazánk hírét.
Itthon a hős tandem már nyomja a sódert,
Azt, hogy az MSZP nyugatias, modern.
Kis moratórium szükséges Gyurcsánynak,
Ennyit megérdemel, legyen, mondjuk száz nap.
Néhány szép lózungját lehet, hogy beváltja,
Tudjuk, hogy a remény hal meg utoljára.
Üdvözlet Gyurcsánynak, Magyarország félig-legitim, ideiglenes miniszterelnökének
Új kormányzója van a magyar hazának,
Szó, ami szó, sokan jobbat vártak.
Ott a párton belül simán eldöntötték,
Kapkodta a fejét szerencsétlen köznép.
Mert még azt sem tudjuk, honnan jött a fiú,
S mitől lett belőle nagy államférfiú.
Annyit tudunk róla, hogy pápai gyerek,
De ez nem sokat mond, ilyen bárki lehet.
Ám ő egyéniség, nem pedig akárki,
Érdemes a témát kicsit körüljárni.
Ő a karrierjét a KISZ-ben gondolta,
Ámde a szervezet kifogyott alóla.
Régi babérokon már nem lehet ülni,
Feri úgy gondolta, újra kell nősülni.
Sármos fiú volt ő, ritkította párját,
Meg is hódította a szép Dobrev Klárát.
Párkapcsolatában nem érte csalódás,
Mivel, hogy ismerte leendő anyósát.
Öregecskedő nő volt az Apró Piroska,
Fiatal korában sem lehetett valami csinoska.
De Feri elszánt volt, fogát összezárta,
Hervadó anyósát párszor felpróbálta.
Így teljesedett ki a családi idill,
Sikertörténet lett, nem pediglen nihil.
Sőt, olyan remekül sikerült az aktus,
Hogy megalapozta a későbbi Altus-t.
Ferenc nem csak nősült, hozományt is markolt,
No nem a családtól, az állami banktól.
Gyurcsány a helyzetet alkalmasnak látta,
Kapta magát, s betört a politikába.
Volt egy ismerőse, egy miniszterelnök,
Akinek e fiú éppen kapóra jött.
Ilyen szép karriert Medgyessy sem látott,
Még azt sem kérdezte, hogy lett milliárdos.
Valószínű lehet, hogy remek közgazda,
Így Medgyessy Gyurcsányt rögtön alkalmazta.
No nem vadászatra, vadkacsa hajtónak,
Hanem egyenesen főtanácsadónak!
Kezdetben remekül működött a dolog,
Ám aztán Ferencünk egy merészet gondolt.
Miniszterelnöknek ő sokkal jobb volna,
Ezért a főnökét lazán megpuccsolta.
Ebben az SZDSZ oroszlánrészt vállalt,
Tehát kollaborált az ifjú Gyucsánnyal.
Medgyessy azt hitte, hogy ott áll mögötte,
Ez igaz is volt, ám azért, hogy ledöfje.
Szerencsétlen Péter még szólni sem tudott,
Csak annyit motyogott, te is fiam, Brutus?
Ferkó nem válaszolt, simán félrelökte,
És lendületesen átlépett fölötte.
Szóval, ezt a puccsot remekül csinálta,
Felléphetne vele Dél-Amerikában.
Ne de ez csak vicc volt, ne menjünk oly távol,
Itthon felujjongott az MSZP tábor.
Kellett a nagyvezér, úgy vártak már erre,
Csakhogy színre lépett ez a Gyurcsány Ferke.
Bár furcsa figura, egy kicsit esetlen,
Ám be kellett látni, hogy nincs jobb helyette.
Hithű kommunista, vörös, mint a pipacs,
Igazi showman ő, az sem baj, ha ripacs.
Emlékezzünk vissza, ez a híres legény,
Kiáll a fórumra, s kifordítja zsebét.
Mindenki láthatta, nem volt többé titok,
Nem volt a zsebében csupán csak zsebpiszok.
Bár üvegzsebe volt, azt senki sem látta,
Vajon hol rejtőzik néhány milliárdja.
Szakértői mondták, ez nem, volt jó Feri,
Tehát az elnököt fel kell építeni.
Erre két minta van; egyik a Tony Blair,
Őt kell utánozni, ez már egy fél siker.
Nos Gyurcsány gyakorolt a nagytükör előtt,
Kezdett kupálódni, de még nem volt nyerő.
Ferkó megtett mindent, nem az ő hibája,
Még azt is kutatta, Orbán hogy csinálta.
Még ha plasztikáztatná is cyranói orrát,
Akkor sem lehetne olyan, mint az Orbán.
De azért nem lohad Gyurcsány törekvése,
Világosan látja, kell egy szövetséges.
Itt van az MSZP, lehet meríteni,
Csak a régieket el kell hessegetni.
Új arc kell most ide, ifjú kommunista,
Ez nem lehet más, csak a Hiller Pista.
Baloldali ember, ezt ő maga mondta,
Mivel a heréit baloldalon hordja.
Ilyen tekintetben pont olyan, mint Gyurcsány,
Mégis ketten együtt nekem olyan furcsák.
Bár magánemberként mind a kettő kedves,
Országot vezetni ez egy rémes tandem.
