Free - All Right Now
Johnny Rotten: Szevasz Karl, szevasz, bevallom soha nem olvastam egy műved sem, és már nem is vagyok baloldali. Mi ez a hippi szar?
Karl Marx: Guten Tag Johann! Nem hiszem, hogy a műveim fontosabbak lennének, mint azok az érzéseid, amelyeket az uralkodó osztállyal szemben érzel. A hippi szót nem tudom értelmezni, de ez a dal a szabadságról szól. Arról az illúzióról, amelyet talán te is keresel egy olyan világban, ahol az egyik ember még kizsákmányolja a másikat.
JR: A hippik azok ilyen hosszú hajú szakállas köcsögök, akik szar zenét hallgattak a hatvanas években. KARL! MOST LÁTOM! Te hippi vagy bazmeg! Pont úgy nézel ki, mint ezek a poszt-Woodstock szoftrocker nyomorékok!
KM: Nos, ezeket a kifejezéseket nyilván Hegel után vezették be, sőt, Feuerbach sem használta őket. De látom, van benned elemző készség, ennek örülök. Annak viszont kevésbé, hogy ez a dalnok már percek óta azt dúdolja, hogy minden rendben van. Semmi sincs rendben! Amíg a széles néptömegek nem ébrednek politikai öntudatra, addig nem lesz forradalom!
Eagle Eye Cherry - Save Tonight
JR: Karl, nyilván tudod, hogy ezt a cédét a Magyarországi Kommunista Párt állította össze, hogy a magyar kommunista fiataloknak legyen mire bulizniuk. Én még magyar kommunistát az életben nem láttam, és ez a szám alapján nem is akarok eggyel sem ugyanabban a szobában tartózkodni. Ez a köcsög az MTV-n is idegesített vagy hét éve. Egyébként ő Neneh Cherry öccse, és svéd.
KM: A holnap áhítása ebben a dalban igazán kommunista gondolkodásra utal. Én 1848-ban Kölnben voltam, és nagy érdeklődéssel figyeltem a magyarokat, de elszomorított, hogy a kezdeményezést átengedték az arisztokráciának. E dal alapján nem tudom még megállapítani, hogy azóta ott jobban mennek-e a dolgok. Mindenestre "tűz" és "holnap" két olyan hívószó a dalban, ami kiindulásnak nem rossz.
Stakka Bo - Here We Go
JR: Fujj bazmeg, még egy svéd. Ezek a magyar kommunisták vajon svédek akarnak lenni? Ráadásul a svéd hiphop az olyasmi, aminek egyáltalán nem kellene léteznie, még ha angolul szövegelnek, akkor sem. Én voltam Svédországban már a Sex Pistolsszal, és mondhatom, undorító egy hely, tele kispolgárokkal meg Volvókkal.
KM: Látod Johann, a kispolgárokat én is gyűlölöm. Viszont ebben a nemzetiségi mizériádban nem tudok osztozni. A magyar kommunisták vélhetően felismerték, hogy a nemzetállam a kizsákmányoló osztály kreációja, hogy a nacionalizmussal vezesse félre a széles tömegeket. Akárki akármilyen nyelven is hadar, a lényeg, hogy kommunista legyen.
JR: Hülye vagy te, ezt már '76-ban megmondtam Joe Strummernek, aki mindig valamelyik könyved bújta. Meg is halt már három éve kutyasétáltatás közben. Bezzeg Sid meg én milyen szívesen hordtunk akkoriban horogkeresztes pólót.
KM: Úgy látom, hogy az árufétis a te tudatod is jelentősen befolyásolta már. Milyen kár.
INXS - Beautiful Girl
JR: Naahalálfasza. Ezzel vajon mit akarnak üzenni a kommunisták? Egy drogos énekes, aki szex közben véletlenül felakasztotta magát. Ráadásul itt még Lou Reedet is utánozza. Teljesen összezavarodtam.
KM: Tézis: A kommunisták nem drogoznak. Antitézis: A magyar kommunisták drogos zenésszel népszerűsítik magukat. Szintézis: A magyar drogosok kommunisták lesznek.
JR: Ja, kösz, most már értem... Ez annyira iszonyú, nem bírom tovább hallgatni.
Stereo MC's - Connected
JR: Az ilyenek miatt költöztem el egy időben a picsába Angliából. A rave-et meg az ugráló drogos hülyegyerekeket még el tudtam viselni, de amikor lejöttek a cuccról, és megpróbáltak laza zenét játszani, azzal a világból ki lehetett kergetni. Talán mégis igazad van, a magyar kommunisták tényleg drogosok lesznek, ha ilyen szart hallgatnak sokáig.
KM: Én pedig a hozzád hasonló türelmetlenek miatt költöztem Trierből Kölnbe, Kölnből Párizsba, Párizsból Brüsszelbe és Brüsszelből Londonba. Mindenesetre azért elgondolkoznék, hogy ezek után Budapestre is elmenjek-e. A Marseilleise jobb munkásmozgalmi indulónak tűnt, az biztos, nem lehet jejejejeeezni egy barikádon, amikor golyók süvítenek a fülek mellett.
Cranberries - Zombie
JR: Karl, én is ír vagyok részben, de ezeknél jobban én már tényleg csak a U2-t szégyellem. Szar zene, szar szövegek. Az üzenetet ugyanakkor megint nem értem. A magyar kommunisták pártja Belfasttá szeretné változtatni Budapestet? Hogy valami hülye vallási különbség miatt ne lehessen egy sört sem inni nyugodtan?
KM: Nem hiszem, hogy a hazug és képmutató vallás érdekelné a magyar elvtársakat. Itt a sipítozó nőszemély azért lehet ilyen kétségbeesett, mert a termelőeszközöket nem vették még közös tulajdonba, és a tőkések képletesen a proletariátus húsát zabálják, mint az a bizonyos zombi nevű fiktív lény.
JR: Ahogy jobban megismerlek, kezdem megérteni, miért volt annyira szar a könnyűzene a vasfüggöny mögött. Még azt a vernyákoló Nina Hagent sem tudtam soha elviselni. Műpunk.
Tears For Fears - Shout
KM: Nagyon izgalmasan kezdődik ez a dal. Üvölteni, kiáltani kell, ha el akarjuk juttatni a hangunkat az üzemekbe, a gyárakba, a bányákba! Az osztályharc természetes indulata nem maradhat támogatás nélkül. Lehetne benne valami jó kis trombita, az erősebbé tenné ezt az indulót.
JR: Én is bevallom, tulajdonképpen ez az első szám a lemezről, ami nem idegesít halálra. Persze ha már jó kis popzene kellett nekik, miért nem azt rakták fel, amit én csináltam '93-ban a Leftfielddel? Meg egyáltalán, mi ez a nagy nosztalgia a nyolcvanas évek iránt? Még jó, hogy nem a Big In Japan, vagy a Forever Young került ide fel. Ja, persze, hogy ezek a kommunisták vissza akarnak menni a nyolcvanas évekbe. Akkor még biztos jó volt nekik Magyarországon.
The Beautiful South - Dream a Little Dream
JR: Fujj, a britpop nyugdíjasbarát verziója. Én a Gallegher tesókat is elhajtottam a picsába, amikor hozzám próbáltak dörgölőzni, de az Oasisban legalább benne volt a lázadás ígérete, még ha a tuskó brit munkásosztály úgyis inkább a belvárosok szétverésével van elfoglalva. Ez viszont John Major zenei megfelelője.
KM: A brit munkásosztályt ne vedd a szádra, amíg nem olvastad Engels barátom róluk szóló könyvét. A gyerekek négykézláb húzzák a csillét a szénbányákban! Persze hogy szét akarják verni a belvárost! Egyébként abban egyetértek, hogy ez a típusú giccs szemfényvesztés. Egyszerűen nem értem a magyar kommunistákat, mi ez a parasztvakítás? Az édes álmokról akkor ábrándozzunk, ha megszüntettük a magántulajdont és kivontuk a forgalomból a bankjegyeket.
Texas - Summer Son
JR: Egy öntudatos skót leszbikus. Ez viszont inkább labourösen hangzik, na nem mintha abban sok lenne a köszönet. Az a patkányképű Blair is csak egy béna Radiohead-rajongó. Megdöbbent, hogy az ilyen fosnak még van ma keletje. A Pistols volt az utolsó rockegyüttes, erre már a kommunisták is rájöhetnének.
KM: Valóban leszbikus? Úgy érted, hogy nő létére nőkkel létesít szexuális kapcsolatot? Roppant érdekes! Úgy értem, hogy ennek nincs köze ahhoz az antagonisztikus ellentmondáshoz, ami a társadalmi osztályok között feszül, de azért izgalmasnak tűnik. Mondjuk a magyar kommunistáknak innen üzenem, hogy Erósz helyett Marssal kellene foglalkozniuk, ha már bálványokat imádnak.
James - Sit Down
JR: Megint britpop, ezzel engem a világból ki lehet kergetni. Képzeld Karl, ma egy Franz Ferdinand nevű együttest imád minden brit tinédzser, az valami kollégádról lett elnevezve. Tudod miről szól ez a szám? Csak mert én nem, viszont kiérződik belőle ez az undorító kilencvenes évek eleji optimizmus, Thatchernek már vége, hamarosan minden jó lesz. Hát a szart lett jó. De ebből a számból a magyar kommunisták maximum a refrént értik meg, hogy "Ülj le". Gondolom lelkesen hallgatnak a vezéreikre, és tényleg leülnek. Milyen röhejes lesz: sokmillió, a seggén ücsörgő kommunista magyar fiatal.
KM: Nagyon elszomorítasz. Biztos, hogy azt a zenekart nem Friedrich Engelsnek hívják véletlenül? Franz Ferdinandot egyáltalán nem ismerek... Trierben volt egy Franz nevű munkás, de őt Schmidtnek nevezték. Mindenesetre ez a csücsülés aggasztó. Nem lehet a történelemmel szemben pisálni: a forradalom a társadalmi szükségszerűség szerint el fog jönni, és késleltetése bűncselekmény az emberiséggel szemben. Az egymásnak feszülő osztályok megdöntik az elavult rendszereket, hogy végül a kommunizmusban feloldódjanak a különbségek. De hát nem lehet ülve rohanni a forradalomba!
Beastie Boys - You Gotta Fight For Your Right (To Party)
JR: Amióta Malcolm McLaren megpróbált mindenemből kiforgatni, gyanakodva figyelem a zsidók ténykedését. Pláne, ha ilyen felső-középosztálybeli hülyegyerekek. Mit tudhat egy gazdag zsidó a rockandrollról?
KM: Johann, Johann, nagyon betegek a szavaid. A judaizmust támadási alapként kezelni balga, középkori gondolat. Értsd meg, isten eleve egy elméleti konstrukció, és az istenhit alapján megosztani az embereket nem más, mint hamis tézisekből levezetett szintézis. Ahol már a szillogizmusok sem helytállók, ott a dedukciónak sincs semmi értelme. Nem hallgatok tovább semmilyen zenét veled. Pusztulj innen! Igenis és harcolni fogok a jogaimért, ahogy ezek a szimpatikus fiatalemberek is követelik. Végeztem. Abzug.
JR: Jaj ne sírj már, csak azt mondtam, hogy a zsidók hülyék a rockzenéhez, a könyvelőm nekem is az... És ne mondd, hogy neked ez a szám tetszik. Pont ez a fajta tuskó rockzenét söpörtük el a punkkal, minek csináltak még ezek 1986-ban is ilyet? Ja, nyilván PÉNZÉRT.
KM: Semmit sem értesz! Nincsenek zsidók, nincsenek németek és nincsenek angolok sem. Munkások vannak, tőkések, arisztokraták, zsarnokok és elnyomottak. Az osztályok valóságos, a nemzetiségek viszont konstruált kategóriák. És igenis nagyon tetszik ez a zene. Harcolj a jogaidért és a pártért, ha jól értem erről énekelnek. Nyilván a pénzből fegyvereket vesznek, és majd ha eljön az idő, akkor kiosztják a munkások között. Fight, for your right, to party! Lalalalala!
Soft Cell - Tainted Love
JR: Nem lep meg, ez aztán kellett ide: egy ünnepelt buzi. Magyarázd már el nekem, hogy ti vörösök miért vonzódtok ennyire egymás seggéhez? Ezt a számot egyébként szeretem, bár ebből a kategóriából én inkább a Relaxet ajánlottam volna az ifjú kommunistáknak, az sokkal forradalmibb.
KM: Valóban, ez a fiatalember is homofil? Az előbb is volt egy hölgy, aki a szaphoi szerelem iránt vonzódott. Nem akarom összekeverni az ideológiát a nemi hajlamokkal, mert a kettőnek vajmi kevés köze van egymáshoz. Mindenesetre a munkásosztályt elbizonytalaníthatja egy ilyen furcsa politikai garnitúra. Talán valahogy érzelmileg fellazult a magyar kommunisták élcsapata. Talán a hosszú börtönévek, a megaláztatások. Nem így kellene propagandamunkát végezni. Az előző dalról viszont fenntartom, hogy nagyon tetszett.
Cameo - Word Up
JR: És a négerekkel mi a helyzet? Meg a diszkóval? Na látod, most jut eszembe van egy kedvenc kommunista mondásom, Emma Goldmantól származik: "Ha nem lehet rá táncolni, akkor az nem az én forradalmam". Ezzel csak egyet tudok érteni, már amennyiben a pogó is táncnak minősül. Ha a fiatal magyar kommunisták pogózással töltik a mindennapjaikat, szerintem még vihetik valamire.
KM: A szerecsenek szenvedése a legigazságtalanabb és legfelháborítóbb fejezete a kizsákmányolásnak. Amikor az emberi munkaerő az áruvá silányított termelőeszközök egyikévé válik, akkor mutatja ki igazán a zsarnokság a foga fehérjét. Ezt táncos dolgot nem tudom értelmezni. Remélem a magyar kommunisták nem táncolnak vissza a kiáltványunkban megfogalmazott elvektől.
Dusty Springfield - Son of a Preacher Man
KM: Arról énekel, hogy valaki egy prédikátor fia. Azonban ez még nem baj. Ne feledjük, Engels egy textilgyáros fia volt, és mégis a társadalmi fejlődés elkötelezettje lett. A genitúra nem determinál, mindig is ezt vallottam.
JR: Igazad van, szerintem is inkább az itt a baj, hogy ezt az egyébként erős közepes számot a Pulp Fictionben való szerepeltetése miatt már egymilliószor hallottam, így a tököm tele van vele. Nem lepne meg, ha a magyar kommunista fiatalok is unnák már.
Robert Palmer - Addicted to Love
JR: Na figyelj Karl, erről a műplayboyról, aki egyébként tavaly meghalt, leginkább azt érdemes tudnod, hogy az ehhez a számhoz készített videóklipje miatt mindenféle női szervezetek kiátkozták, merthogy agyatlan tárgyaként ábrázolta a nőket. Pedig én csak arra emlékszem, hogy Robert énekelt, mögötte meg modellek álltak bután, és úgy csináltak, mintha játszanának a hangszereiken. Zeneileg meg rosszabb, mint Cliff Richard.
KM: Kacagnom kell, nekem volt olyan írásom, ami 1953-ig nem jelenhetett meg, pedig már 1882-ben meghaltam! Amit viszont a nőkről mondasz, az egész érdekesnek tűnik. Ez az imitált hangszeres játék nyilván az elnyomás egyik igen körmönfont változatára utal, az úgynevezett polgári demokráciák talmi csillogására. Amikor az uralkodó osztály szavazólapokkal szúrja ki a munkásosztály szemét, és úgy csinálnak, mintha valódi döntéseket adnának a kezükbe. Majd ha az üzemi tanácsok veszik át a gyárak irányítását, majd ha a megtermelt javakból mindenki szükségletei szerint részesül, majd akkor kerül igazi hangszer az említett asszonyok kezébe. Gondolom a magyar kommunisták is erre gondoltak, amikor bölcsen kiválasztották ezt a dalt.
Jovanotti - Penso Positivo
JR: Itt a mélypont, pedig azt hittem, a svéd rap alulmúlhatatlan. Egyszerűen nem bírom elviselni az olaszokat, amikor pedig popzenével próbálkoznak, akkor még kevésbé. Mindig ilyen vidám parki hülyéket nyomnak, mint ez a Jovanotti. És mit jön itt Che Guevarával, Teréz anyával meg Malcolm X-el? Egy kommunista gyilkos, egy katolikus gyilkos meg egy néger gyilkos. Még jó, hogy nem értem az ugatását.
KM: Fáraszt a rasszizmusod, Johann, elegem van az őrült etnicizmusodból. Egyébként nekem a carbonari-mozgalom kifejezetten szimpatikus volt Itáliában, kár hogy a piemontiak elrontották az egész forradalmat.
Joe Cocker feat. Jennifer Warnes - Up Where We Belong
JR: Befejezésnek visszatérünk a robertpalmeri érzelmekhez, bár ez talán még fájdalmasabb. Joe Cockert mindig is elviselhetetlennek tartottam, és komolyan mondom, ő még jobb volt szakállas hippinek a hatvanas években, mint búgó szakállasnak a nyolcvanasokban. Semmi kétség, ez a szám csak azért került fel ide, mert a magyar kommunisták beleszerettek a címbe, hogy ők ugye fentre tartoznak. Örülök, hogy vége ennek a nyomorúságnak, ismét bebizonyosodott, a vörösök hülyék a zenéhez, a bulijaikba pedig rosszul öltözött, rosszul táncoló merev köcsögök járnak. Fiatalok pedig egyáltalán nem.
KM: Az elidegenedés cinikussá tett téged Johann. És ez a kapitalisták fegyvere, akik a magántulajdonon keresztül eltávolítanak a munkától, pedig a termelés alapvetően természetes tevékenysége az embernek. Napjaink embere azonban nem saját örömére termel, hanem a profit nevű tolvajlás elidegeníti munkája tárgyától, és a tőke új ál-értékeket ad a dolgozók kezébe: az árufétist és a pénzfétist. Hogy ez a hanglemez mennyit értet meg ebből a magyar ifjúsággal, azt nem tudom egyelőre eldönteni. Mindenesetre én érdekes kezdeményezésnek tartom, és ha vannak is még gyermekbetegségei, talán néhány év múlva egy kiforrottabb anyagot tesznek a munkások kezébe.
