Bede Márton - Hívtak már a tévébe szerepelni? Egyszer megkeresett a HVG, hogy az aktuális mellékletükbe nyilatkozz valamit, ha már úgyis a szakterület ifjú reménysége vagy? Telefonáltak neked a Rádió Cafétól, hogy mondj két mondatot valamilyen nyomi filmről, béna lemezről vagy senki által nem látogatott weboldalról? Életed álma öt perc a Propagandában, a Kultúrházban vagy legalább a Magyar Narancsban? Elindultál a tényezővé válás útján? Skubizzál akkor ide, testvér, a szakemberek megtanítanak közszerepelni.

Most jutottunk el odáig, hogy tele lett a tévé negyven alattiakkal. A műsorvezetők, az arcok a reklámokban, a nézők a stúdiókban már vagy tíz éve húszasok meg harmincasok, most viszont elkezdődött az is, hogy a rendszerváltás utáni első években nyilvánossághoz jutott különféle mindenkor előrángatható szakértők és állandóan felvonultatható intelligensek elkezdtek kiöregedni, illetve simán meghalni. Egy nap még Kolláth György és Stumpf István is el fognak hullani, úgyhogy ha valaki bicskanyitogatóan idegesítő alkotmányjogász, vagy cuki frizurájú független jobboldali politológus szeretne lenni nagykorában, az örülhet: egyszer majd lesz üresedés.

A lépésváltást talán semmi sem demonstrálja annál jobban, hogy a népszerű kábítószerpárti és antiszemita weboldal, a Matula Magazin munkatársai is számtalan megkeresést kapnak a magyar média változatos szegleteiből, ahol mind azt szeretnék, hogy természetes intelligenciánkkal és kíméletlen éleslátásunkkal emeljük a béna színvonalukat. Mi éppen ebből az intelligenciából és éleslátásból kifolyólag pontosan tudjuk, hogy hova kell, és hova nem kell elmenni, sikoltozva vesszük azonban észre, hogy a manapság a húsosfazék közelébe kerülő ifjak a legelemibb szelf-píár-ismereteknek sincsenek birtokában.

Sokan közületek, feltörekvő titánok, rendszeres Matula-olvasók. Hát tényleg azzal akartok egy kicsit miránk is szégyent hozni, hogy farostlemez-paravánra enyvvel felkent Népszava- és Magyar Nemzet-lapok előtt beszélgettek vasárnap éjjelenként az m1-en másik két politológussal és Debreczeni Józseffel, mint az egyébként szimpatikus fiú Török Gábor? Vagy hogy valami agyatlan nunának nyilatkoztok a lehető legváltozatosabb témákban estéről estére a Kultúrházban, mint Erdélyi Szupermen Zsolt? Odáig akartok csúszni, mint Para-Kovács Imre, aki már a Hócipőnek dolgozik? Basszameg, a múltkor bekapcsoltam valami tévéadót, és egy ilyen közismert, nagycsöcsű bölcsész ribanc, akin fél Budapest végigment, na az próbálkozott intelligensnek látszani, és nyilatkozni egy műalkotásról! Valahol azért meg kellene húzni a határt, mielőtt húsz és negyven között mindannyian Kéri Lászlóvá vagy Babarczy Eszterré válunk. Szóval figyeljetek, mert most akkor végigvesszük, hogy mit szabad, és mit nem.

The közszolgálati média is a big no-no. Az állami rádióadókat legalább tényleg senki nem hallgatja, így egy itteni szereplést van esélyünk úgy megúszni, hogy arról még közelebbi barátaink se értesüljenek, ám még így is egyszerűbb ezeket elkerülni. A közszolgálati tévével azonban már más a helyzet: ide aztán szigorúan tilos akár egy fél lábat is betenni. Na jó, ha az anyánk lelövésével fenyegetőznek, akkor mégis be lehet vállalni, három műsort azonban még így sem. Első ezek közül a Napkelte, ezen nyilván nincs is mit magyarázni. A második Friderikusz sajnálatosan hosszú ideje életben lévő vasárnap esti műsora. A csávó egyszerűen képtelen egyetlen témát is jól megfogni, akár a beszláni túszdrámáról, akár György Internetszabályozó Péter és Taxisofőr Tomcat hajtépéséről van szó. Bénábban nyúl a közélethez, mint Vujity Tvrtko - ki akarna ehhez asszisztálni? A harmadik az a műsor, ami régen Sziget TV volt, most Kultúrház, jövőre meg nyilván valami újabb néven fog futni. Amit ezek csinálnak, nevezetesen hogy az ifjúsági (meg az egész) kultúrát ilyen hülyegyerekeknek való, gügyögő baromságnak állítsák be műveletlen műsorvezetőkkel és rossz világítással, abban még egy röpke interjú erejéig is tilos részt venni.

A két nagy kereskedelmi tévé rendben van, egyetlen megkötéssel. Az ezeken futó műsorok ugye két csoportba oszthatók: vannak este hattól tizenegyig a lényeges műsoraik, ezen kívül meg az ilyen elfekvő vackok, hiszen a műsoridejüket sajnos törvényileg kénytelenek kitölteni. Na, a második típusúba tilos elmenni, az elsőbe viszont nem fognak hívni. A Barátok Köztnél, a Fábry Showdernél vagy az Activitynél senki sem olyan hülye, hogy okoskodó frissdiplomásokkal ijessze el magától az értékes hirdetőket.

Az összes többi tévéadó is tiltólistás, ne kelljen most mindegyiket végigvennünk az ATV-től a Zenitig. Külön szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a HírTV-ben megszólalni az nem valami punk gesztus, amivel az ember jól borsot tör a hülye eszdéeszesek orra alá. A HírTV az nem a köcsög liberálisok antitézise, hanem egy ilyen kis szar tévéadó, amibe kultúrember nem teszi be a lábát. A kereskedelmi rádiókat szintén felejtsd el, tiszta szerencse, hogy a Juventus vagy a Danubius soha nem is fog keresni. A Klub meg az Info esetleg igen, ezeknek mondj nyugodt szívvel nemet.

Sokszor leírtuk már a Matulában, hogy a magyar média legalját a politikai napilapok jelentik, egyszer még az egyik szerkesztőség felkoncolását is javasoltuk, és az a vicc, hogy ezt egyszerűen nem tudjuk megunni. Szarok mind, fujj-fujj. Soha ne írj ezekbe semmit, elég bármelyik publicisztika-rovatát átfutni ahhoz, hogy lásd, szerzőik közel száz százaléka ilyen másodvonalas, exhibicionista értelmiségi, akinek életében nem volt egy eredeti gondolata. Ne állj be a Vásárhelyi Mária meg R. Székely Julianna mögött húzódó sorba, és ne csak azért, mert a nők hülyék, hanem mert akkor Ágh Attilával és Dessewffy Tiborral kell majd életed végéig lapok hasábjain polemizálnod, ami nem csak nagyon szép kifejezés, hanem nagyon szomorú sors is. Ha nagyon muszáj, egyszer írj valamit a Népszabadságba, azt legalább tényleg kurva sokan olvassák, de enélkül is nyugodtan élhetsz teljes, polgári életet. Ha annyira közlendőd van a világgal, még egy senki által nem olvasott blog is elegánsabb öt flekknél a Népszavában.

Na mit gondolsz, vajon vége lesz a cikknek úgy, hogy egyetlen épkézláb javaslatot nem teszünk arra, hogy akkor mégis miben és hogyan építsd a hírneved? Hogy nem lépünk túl a gecizésen, meg a már ezerszer pellengérre állított nemzetrontók ismételt leköpésén? Bár éppen azért csinálunk saját weboldalt, hogy mérhetetlen punkságunkban akár ezt is megtegyük, most mégis inkább segítünk egy kicsit.

A HVG például nem ciki. Unalmasnak unalmas, de legalább becsületesen végighallgatnak, és valószínűleg képesek nagyjából visszaadni a mondanivalód különösebb torzítás nélkül. A Magyar Narancsot igazán nem szoktuk dicsérni, mert szegényeknek ugye nincsen nagyon sok eszük, mégis kedves naivitással harapnak rá mindenkire, aki hajlandó velük szóba állni. Az Index nagyjából ugyanez, bár ott azért nem árt odafigyelni, nehogy a végén neked kelljen szakértőként értékelned az "Ötven legirritálóbb magyar, aki fasz" szavazás végeredményét.

Vannak aztán még mindenféle senki által nem olvasott szaklapok, amik szintén vállalhatóak, bár valószínűleg praktikusabb, ha összehívod a barátaid valami bebaszásra, és ott osztod nekik az észt, mint ha obskurus weboldalak és periodikák böngészésére kényszeríted őket.

Két jó tanács még. Egyrészt jobb, ha elfogadod, hogy ma már képtelenség bármilyen médiabeli megnyilvánulásodat semmissé tenni, a Google hatalmas úr. Ha egyszer bekerül a neved a Népszabadságba, azon az apokalipszisig röhöghet mindenki, aki beszéli a magyar nyelvet. Másrészt meg ettől az egész médiába bekerüléstől nem kell hasra esni. Biztosan utálsz más helyett dolgozni, és ha a tudásod adod egy tévének vagy újságnak, éppen ezt teszed: a büdös ingyenélő újságírók helyett végzed el a munkájukat, plusz még jól csengő neveddel legitimálod is silány terméküket. Ha bárhonnét megkeresnek, hogy oszd egy kicsit az észt, csak egy kérdést tegyél fel magadnak: mi előnyöm származik nekem ebből azon kívül, hogy a csajom - ha tiszta hülye - büszke lesz rám? És ha van hozzá elég pofád, kérdezz vissza a téged felhívó segédszerkesztőtől: mennyit fizettek mondatonként, köcsögök?

Kellemes tényezővé válást kíván neked a Matula Magazin teljes stábja!