Nyilvánvalóan kapitalista kultúrkörben készült a fotó. Erre utal a témaválasztás, mert a Béketábor ORWO tekercseire bizony ritkán égethetett a fény puncit, hiszen az Ofotért szorgos munkatársai erkölcsi értelemben is sötétben lopakodhattak, és vélelmezhetõen a III/III-nak is dolgoztak. De a nyugati eredetre utal egészen egyértelmûen a citromszín nylonharisnya is. A legvidámabb barakk Corvinjának pultjain sem õriztek ilyen példányokat. Pláne nem olyat, ahol a lépésbetét kialakítása helyett combnál megálljt parancsol a feszes tartású anyagnak a szexista divattervezõ. Ugyanakkor e hosszú fuszekli a baszás gyorsabb elõkészítését is segíti: egy lehántandó réteg eltüntetésével megkönnyíti a szeméremdomb alatt kialakult nyílás feltöltését emberi hússal. Ha még a korszak meghatározásánál tartunk, segít bennünket a pinaszõr leplezetlen jelenléte is a tájékozódásban. Bizonyos, a nõi szereplõ hónaljában is göndörödõ szõrök fogják fel a felhevült test verejtékét. A hajviseletekre pedig kár is szót vesztegetni, annyira egyértelmûen utal a korra.
A lazán gombolt ing és a barna nadrág egyszerûséget és bohóságot kölcsönöz a férfi szereplõnek. Mezítláb van: ez egyrészt meghitten otthonossá teszi a jelenetet, másrészt gondoljunk a korszak keleti romantikájára, amikor jógikkal kúratták magukat a brit és amerikai felsõ középosztály haladó szellemiségû lányai. Beatles: Abbey Road, ugye emlékszünk Paul McCartney mezítelen lábfejeire a borítón? De ha erõltetettnek tûnik a keleti szél testnedvet árasztó felvetése, akkor az utolsó csepp kételyt is felszárítja a lámpa. Bizony a kínai porcelán nem csak a Maó féle kulturális forradalommal szimpatizáló nyugati ifjúság szellemiségére utalhat, hanem mindent elárul a keleti kéj iránti õszinte érdeklõdésrõl is.
Ez a korszak központba állította a csiklót! Az idegvégzõdésekkel telített szervecske divat lett, és íme látjuk: nem szégyellnivaló immár öntevékeny használata sem. A nõi önkielégítés költõi közegbe helyezése (talán éppen Dinnyés József vagy Delhusa Gjon egyik stoppos haverja játszik a pinázó bakfis mellett szerelemrõl és forradalomról?) kiemeli: puncizni jó, és hozzá tartozik a kanapén töltött fiatalos hétköznapokhoz. Önmagunk megismerése nem csak lelki, de fizikai értelemben is vonzóvá vált. Figyeljük meg, hogy a lány elmélyülten figyeli, ahogy vértõl duzzadt nemi szervét érzékeny ujjbegyeivel stimulálja. Ekkoriban a nõknek szóló maszturbáció-oktatás a német kereskedelmi televíziózás egyik fontos közszolgálati tevékenysége volt. Olyannyira természetes a lányok önmagukhoz nyúlása, reklámozza talán némi túlzással a fotó, hogy a fiúknak fel sem tûnik. Õk is csak játszák a magukét, ki gitáron pengeti, ki pedig a dobot veri stb.
A békés idill felveti az életigenlés emberarcú lehetõségét, ugyanakkor az autoerotikus egyoldalúság felhívja a figyelmet az elidegendés veszélyére. Az újbalos újhullám még nem vesztett teljesen értelmet a pornográf vizuális kultúrában, amikor ez a kép készült. Az ivarérett fiatalokra hatott a marxi értelembe vett elidegenedés gondolata, talán már csak az árufétis izgatja õket. A pornográfia ilyen értelmû, intellektuális térbe helyezése, társadalmi üzenetként való használata, mára kiveszett. Mint oly sok kulturális termék, ez is a forradalmi elit játékából lett a széles tömegek gagyija.
Most verd ki.
