X. Y. - Úgy gondoltuk, hogy nem írjuk ide, hogy melyikünk ötlete volt. Az árakat már egy korábbi számban rögzítettük, de erre nekünk nem fizettek. (Utólag mégis csurrant valami, de ezt előre nem tudhattuk, lásd később.) Csak a dilizés kedvéért volt az egész. Azóta is jókat marhulunk, amikor nézzük a híradót, kinyitjuk az újságot, meg ilyenek. Azt mondjuk nem értjük, hogy a Sulinetet miért nem keverték bele eddig, pedig biztosan tudjuk, volt, aki épp ennek köszönhette, hogy tudta előre.

Amikor a Magyar Nemzet az őrzés lazaságáról cikkezett cikkezett, akkor már megvoltak. A Bede azt akarta, hogy írjuk meg mi is, és akié a legjobban sikerül, az egyszer kimarad a Programajánló írásból. De mondtuk, hogy egy okoskodó kis fasz, és mindannyian szeretünk programajánlót írni, különben, is a mostani számot elvitte az Andrassew Iván. Szóval a Nemzet igazából jót is akart meg rosszat is. Ezért írták meg, hogy az őrzés laza. Szóltak is meg nem is. Persze mindenki leszarta. Mire megerősítették kutyával az őrzést, addigra nekünk már megvolt.

Az időzítés kulcsprobléma volt. Meg hogy ismerős tiniknek megmutassuk-e előre. Hogy ez most jófejség vagy gerilla-romantika, amikor az objektív igazság fölötte áll a szubjektívnek. Ezt a Koestlertől vett dumát (Sötétség délben) csak én erőltetem, most nem a többiek nevében szóltam. A cikk lényege azonban közös üzenet, a felvállalásról szól, divatos kifejezéssel élve. Már az előző számban volt egy kis terrorista-ízű marhulás, mintegy bevezetőképpen, hogy lesz valami Budapest ellen. Nos, nem szűkítettük a fővárosra, viszont senki sem halt meg. Legalábbis miattunk nem.

Vártunk a végéig, türelemmel és visszafojtott röhögéssel. Ismét egy irodalmi kitekintés: mint amikor a Tanár úr kéremben elbújt a gyerek a szemetesben, aztán csak a sajtkukac szón lehetett röhögni. Kivártunk, és ez bejött. Anyagilag is. Meg lett szellőztetve kellőképpen, hogy az sg.hu fórumán is ott van, felrakták. Naná, aznap vette meg a honlapot a Sanoma. Erre kellett a médiakampány, brand-építés, márka-aktiválás. Ezeket a szavakat én mind ennél a projektnél tanultam. Pedig csak marhulásnak indult, de egyszer lehet nekünk is szerencsénk, amikor éppen van áru és vevő is egy helyen, és megtalálják egymást.

Így végül sokkal jobban jöttünk ki, mintha azokat a szerencsétlen fiatalokat nyúltuk volna le emelt díjas sms-sel. Mert azok nem mi voltunk. Mi a kicsiknek életmód-kalauzt írunk, nem szedünk tőlük sápot, megírtuk, hogy azt a kevés pénzüket mire és hogyan kell elbaszni. Nem volt benne olyan, hogy hívd a Matulát a 90-es számon, aztán kapod a leckét. Erre csak azért vesztegetek ennyit, mert ez is a gerilla-romantika része, a jó oldala. Hogy nem az önérdek volt a legfontosabb. Hanem a marhulás, a sok cikk, a sok fiatal.

A Sanoma ajánlata meg jött, hülye aki kihagyja, legalább nem basztatták a szerverünket. Mondjuk az övéket se, kimoderálták, de így is ömlött a látogató, márka aktiválva, kassza. Hírügynökségi tevékenységről még számláztunk is, erre van saját vállalkozóim. Persze elosztottuk igazságosan, a Bencéé még félre van téve, de ha átugrik érte, odaadom, vagy összefuthatunk valahol.

A politikai része tényleg röhej, a Nemzet még csak nem is bűntárs, direkt nem mutattuk nekik, nem is volt bizonyítékuk, kérjük, hogy őket ne basztassák. A tőlük telhetőt megtették, hülye aki nem olvassa. Én egyébként azt mondtam, hogy ezek a mai gyerekek akkora hülyék, hogy a tavalyelőtti teszteket nézik, nem az internetet. Hát kurvára a többieknek lett igaza, majdnem annyian szedték le, mint amenniy az IZsDb látogatottsága egy átlagos hétköznap szokott lenni. Itt jegyeznénk meg, hogy ha valaki még egyszer írni mer nekünk, hogy Gyurcsány Ferenc vagy Friderikusz zsidó, azt belekeverjük ebbe az ügybe.