1995-2006, 11. évf. #028 


Ínyenctúrán a Tisza parton

Jamim - Talán étteremkritika-rovatunkba szánta írását Jamim, talán nem. A szerzõ a Wittman fiúk nyomdokain halad egyelõre magányosan. Talán sikerültebb darabok is születnek, ha végre bevallja magának, hogy homokos, és keres magának egy, az íráshoz jobban értõ kispajtást, akivel aztán jól befutnak valami természetjáró melegmagazinban

Július végén vizitúrázni indult vidám csapatunk a Tiszára. Gergelyiugornyától Tokajig eveztünk illetve csordogáltunk egy hét alatt. A remek hangulatú, élményekben gazdag túra során érdekes, Magyarország más területeire tudtommal nem jellemzõ "speciális" gasztronómiai leletekre bukkantunk. Az a tény, hogy 140 kilométernyi folyamszakaszon két helyen sikerült - komoly nyomozás után - halászlét és (tiszai ?) halat fogyasztani nem túlságosan lepett meg, hiszen a Balaton mellett sem gyakori a balatoni hal. Ez nyilván a csekély kereslettel is magyarázható, amit jól példáz az egyik valóban kitûnõ "halevõs" helyen mellettünk tanyázó család ellesett beszélgetése:

Anyuka kiált a gyermekeknek Palatínus Strandfürdõ módra:
- Gyertek, itt van palacsinta is!
Apuka anyukához:
- Ennék én sült halat, ha lenne hek, mert ezek (értsd: ponty, harcsa, keszeg, süllõ) nagyon szálkásak.

Az igazi meglepetések azonban csak ezután következtek.
Az egyik part menti büfében a következõ kiírásra lettem figyelmes:

TORPEDÓ - 150 Ft

Kérdezem a hölgyet, vajon mi lenne ez ?


Hát ezt mi úgy készítjük - válaszolja - hogy egy kiflit félbevágunk, azt megvajazzuk, majd szalámikarikákat és uborkaszeleteket helyezünk bele.

Másik parti büfé. Zárva. Újabb érdekes felirat:

LUCIFER - 170Ft

Mormogva szemlélem az árlapot. Mellettem tébláboló fiatalember segít ki:

- Az olyan szendvicsféle, csak Erõs Pistát is tesznek bele.
No comment !

Némi lanyha evezés után a következõ kioszknál örömmel tapasztalom, hogy egyik kedvencem, gyros is kapható, sõt legalább tízféle kivitelben. Tüzetesebb szemrevételezés után kiderül; sehol sem forog a jól ismert függõleges nyárs. A választékban szerepel ilyen gyros, olyan gyros, mexikói gyros (hoppá!) sõt vegetáriánus (hoppá, hoppá!) változat is. Kíváncsiságból megrendelem az alapkivitelt 250 forintért, és izgatottan követem az eseményeket:

A viseletes kinézetû ifjú leányzó elõkap a pult alól egy hamburger zsemlyére emlékeztetõ, ám stangli formájú péksüteményt, hosszában behasítja, majd a mikróba helyezi. Némi idõ elteltével kiveszi és néhány serpenyõben melegített húscafatot (ezeket jelenlévõ szakács barátom szerint a levesben fõtt orjacsontról kapirgálhatták le) helyez bele. Erre csalamádéra emlékeztetõ szürke massza kerül. Végül az egészet nyakon önti higított majonézzel.
Kész a hamisítatlan tiszai gyros !

Érdeklõdésemre kiderül: a mexikóiban kukorica is van, a vegetáriánusban csak zöldségek és végül, hogy a húscafatokat "elõfûszerezve" fagyasztott formában kapják.

Bátortalan kérdésemre, hogy hol lehet sült kolbászt, netán sült halat enni bágyadt kacagás a válasz.










Matula Magazin © Minden jog fenntartva. 1995-2006 | Megjelenik, amikor megjelenik, kábé kéthetente. | Médiaajánlat | Impresszum