Figyelem! Oktató-felvilágosító anyagunk a 14-18 éves korosztálynak szól, e kor feletti vagy alatti olvasóknál könnyen félreértéseket okozhat a szöveg.
Ha csak nem jártál valami teljesen elcseszett, kültelki szipusokat nevelõ általános iskolába, akkor a tudatos önpusztítást a középiskolában kezded el. A cigaretta, a sokféle drog és az alkohol ekkor válik életed szerves részévé. Ezúttal az alkohollal foglalkozunk, hiszen ez egy magyar tradíció, amit kötelességed ápolni.
A kulturált bebaszás
Kis makeszként egyszerû a választás drog és alkohol között: a drog aránylag drága, és a piához képest nehéz is hozzájutni, ezért elõször az alkohollal kezd el az ember kiskamasz fia és lánya kísérletezni. Bizonyára azt hiszed, kis buta, hogy a piáláshoz nem kell ész. Nincs is ezzel semmi baj, de ha túl vagy már néhány bebaszáson, akkor valószínû már elkezdtél a következõ kérdéseken gondolkozni: Miért hányok mindig? Miért szakad el a film este tízkor? A csaj, akit meg akarok baszni (a csávó, akivel baszni akarok), miért picsarészeg már a buli elején, és alkalmatlan így a szexre?
Ez mind azért van, mert mûveletlenek vagytok. Nem szeretjük ezt a szót, de az önpusztítással kapcsolatban ki kell tudni mondani: kul-tú-ra! Igen, barátocskáink, az ivásnak kultúrája van, de legalábbis egy vázlatos szabályrendszere, amit az ütõdött tinédzserek szeretnek figyelmen kívül hagyni. A fent ábrázolt eseményvonal ugyanis nem nevezhetõ bebaszásnak. A kulturált részeg még hajnali ötkor is talajrészeg, ugyanakkor jó formában van, és legfeljebb azért megy el aludni, mert társai nem annyira kulturáltak, mint õ. De most már térjünk lényegre, igaz?
A tömény
Ott hagytuk abba az elõzõ, szórakozóhelyekkel foglalkozó részben, hogy meglátogattuk a talponálló kocsmákat meg a nonstop élelmiszerboltokat egy kis piáért. Mit veszel a semmi kis pénzedbõl, ha be akarsz baszni? Olcsó vodkát (vagy akármilyen olcsó szeszes italt), aminek összetevõi szigorúan: víz, etil-alkohol (finomszesz), cukor (vagy valami aroma). Remek ital mind! Gyerünk, vedd meg, próbáld ki, úgysem tudunk róla lebeszélni! És milyen hasznos tapasztalatokat szerzel rögtön az elsõ bebaszás után: ez az ital ocsmány - a második után már csúszik - talán mégsem kéne olyan gyorsan meginni hat-nyolc felest belõle - miért ittam rumot is? Kitûnõ megfigyelések! Összegezzük is amit egybõl megtanultunk.
Ezek az olcsó piák valóban undorítóak, és tényleg olyan idült alkoholistáknak fejlesztették ki mindet, akik már nem igazán tudnak különbséget tenni minõség és mennyiség között. Ezektõl a szaroktól ugyanis képtelenség kultúráltan berúgni. Három menekülési útvonal adódik: 1. Jobb piát veszel/lopsz. 2. Bort iszol, az olcsóbb és hatékonyabb. 3. Házi pálinkát szerzel valahonnan.
A másik dolgot, amit elcsesztél: akármilyen király vagy, képtelenség hat-nyolc felest (ez ugye a berúgási alapegység) egy-másfél óra alatt meginni. Igen, egy ideig valóban nem érzed a hatást, hogy aztán úgy pofán basszon, hogy örülsz, ha nem kevered össze a hányást az ájulással. Az oroszok szerint az elsõ hármat egy hajtásra gyorsan, utána a többit hosszabb szünetekkel kell meginni. Milyen igazuk van! Az oroszoknak egyébként minden töménnyel kapcsolatos meglátásuk kitûnõ, további mûvelõdésetek érdekében érdemes a Moszkva-Petuski címû alapmûvet forgatni Venyegyikt Jerofejevtõl.
A bor
Hamar rá fogsz jönni, hogy költséghatékonyság szempontjából a bor a legjobb befektetés. Csak egy baj van ezzel, mégpedig hogy Magyarországon szinte lehetetlen normális bort kapni normális áron. Egyszer az életben - hangsúlyozzuk: egyszer - igyál kannásbort. Ezt ma már sajnos szinte lehetetlen beszerezni, pedig a kilencvenes években még minden magára adó éjjelnappaliban kaphatóak voltak a többliteres, mûanyag tartályok.
Ha ezt az akadályt sikerrel vetted, nyiss a boltok alsó polcain található undorító lõrék felé. Ezek magukban ihatatlanok, fröccs és VBK formájában azonban már low-end házibulikban bevállalhatóak. Az utóbbit harmadik gimi felett már csak metálosok isszák, úgyhogy ne nagyon szeresd meg. A fehér bort szinte mindenki könnyebben tudja megszokni a vörösnél, ráadásul ez utóbbitól sokkal csúnyábbat is lehet hányni, úgyhogy hagyd a kékfrankost meg a kadarkát a hajléktalanoknak, és válassz hárslevelût (Debrõi!) vagy furmintot.
Az úgynevezett "jó" borokkal középiskolásként felesleges foglalkozni. Drágák, nem lehet tõlük jobban berúgni, és ezeket az évjáratos marhaságokat igazából az apád sem érti.
A sör
A legfontosabb tudnivaló a sörrõl az, hogy még nem született ember a földön, akinek elsõre ízlett volna. Azonban ha fiú vagy, hosszas trenírozással köteles vagy magad hozzászoktatni az ízéhez - hidd el, menni fog, és késõbb már élni is képtelen leszel nélküle. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a sört ivó vagy szigorúan elutasító csajok a menõbbek, mi hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy nincs szexibb, mint egy tizenhat éves kislány dobozos Borsodival a kezében.
Szemben a borral és a töményekkel, sörügyben Magyarország szerencsés. A zöld Dreher a világon bármivel felveszi a versenyt, olcsó és mindenhol kapható. A sör azonban alattomos egy állat, és miközben a töménytõl megháromszorozódik egyéniséged, a bortól meg az intelligenciád, a sör álmossá és butává tesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne fogyaszd egészséggel, csak ne csodálkozz, ha a csajok a harmadik böfögésnél vagy disznó viccnél lelépnek. Igaz, ha jól besöröztél, csodálkozás helyett, csak röhögsz rajtuk, és ha így teszel, nem is tévedtél nagyot.
Egyebek
Hubertust, Éva vermutot és kevertet középiskolás nem iszik. Állítólag Kelet-Magyarországon igen, de ott egyébként is felesleges középiskolába járni. Szintén érdemes kerülni a Garrone termékcsalád valamennyi tagját, ezektõl csak összeragad a szád és hamarabb kezdesz hányni.
Pezsgõt eleinte csakis szilveszterkor szabad inni, a magyar piacot elárasztó BB egyébként is annyira kritikán aluli, hogy kifejezetten jól jár, aki csak évente egyszer kóstolja. A "felnõtt" piák, úgyismint viszki, konyak, hatvan évig bükkfa hordóban érlelt grappa és egyebek meglepetésszerûen kerülnek majd csak a szádba, általában ha a barátaid közül a jobb módúaknak sikerül egy üveggel lopni otthonról. Ennek megfelelõen nincs értelme elõzetes taktikát kidolgozni velük kapcsolatban: ha meglátsz egy üveget, vesd rá magad teljes erõbõl.
Keverés
Ritka lesz az olyan eset, hogy egyfajta itallal szerezhetsz magadnak gyönyört. Pedig másnap reggel úgyis rájössz, a másnaposság leghatékonyabb megelõzése az lett volna, ha nem kevered össze-vissza a dolgokat. Mi utáljuk a mixereket, de azt el kell ismerni, hogy a koktélokat azért nem középiskolások találták ki, mert akkor minden fogadás okádással végzõdne. Vagyis a koktélok rendben vannak, de csak azért, mert hozzáértõk állítják össze. Ebbõl egyenesen következik, hogy az olyan buziságok, mint vodkanarancs, portorikó rum eperszósszal és társaik a kulturált részeg legnagyobb ellenségei.
Miután tisztáztuk, hogy a pohárba csak kivételes esetben keverjük össze a dolgokat, vegyük át, milyen sorrendben fogyasszunk. Általában igaz, hogy gyengébbtõl (sör) az erõsebbig (tömény), jó minõségûtõl a rossz minõségûig haladjunk. Kivételt a bor és a pezsgõ jelent, amit csak óvatosan vegyítsünk a többivel, és legjobb, ha tudunk egyik vagy a másik mellett választani.
Ha már igazán kulturált részeg vagy, akkor azt a mutatványt is meg tudod csinálni, hogy egy nap háromszor berúgsz, és a buli végén magadtól mégy az ágyba. Mikor így teszel, gondolj a nagy magyar költõkre, sõt, úgy általában a komplett magyar társadalomra, amelyhez egy kicsit közelebb kerültél azzal, hogy kezdõ alkoholista lettél.
AJÁNLOTT OLVASMÁNY:
Viktor Jerofejev: Moszkva-Petuski
Cholnoky László: Prikk mennyei útja
Tar Sándor: A mi utcánk
