1995-2006, 11. évf. #025 

hazád
Az év csalódása

Magyari Péter - Az év csalódása díjról úgy tûnt, nem tudjuk kiosztani. Sokan csalódtak idén is, az igaz, de ez ugyan minket miért érdekelne? Aztán ráakadtunk egy telefonbeszélgetéseket tartalmazó emailre. Elõbb azt hittük, megint a Magyar Nemzet újságírói alkottak egy Kulcsár Attila konferencibeszélgetést tart a Medgyessy-kormány tagjaival fikciós mûvet, aztán mégsem.

"Hallod, most ez nem publikusan nyilvános, de azért csak hogy felkészülj. A legmagasabb szint jön. Ezt értsd úgy, ahogy akarod. Bocs, keresnek a hivatalin, majd még hívlak."

"Miniszterelnöki Hivatal, miniszteri titkárság. Nem tudom adni, vidéki programja van. Átadom."

"Halló, megint én. Szóval még csak annyit, hogy az egész baltömör tudja már. Minden le lett tisztázva. ... Persze ... Szerintem külföldre is kell majd mennem vele. Na szia-szia."

"Anyu? ... Figyeljél rám most egy kicsit! Na üljél le. Hol vagy? Na akkor üljél le abba a jó kis fotelba, amit tavaly karácsonykor vettünk. Ülsz? ... Nem vagyok terhes! ... Anya, hadd mondjak el valamit egyszer az életben anélkül, hogy ... Szóval ülsz? Na csak azért, mert a Kiss lesz a miniszterelnök, én pedig a miniszterelnök személyi titkára. Érted? Legfelül! Érted anyu? Ennél magasabb titkárság nincs az országban. Na jól van puszi anyu, emészd meg, majd még este hívlak."

"Halló! Csak gondoltam megkérdezem mi van veled. ... Találkoztatok? Aha, csak... Tényleg megnõsült? ... Persze, kinéztem belõle, csak azt ... Ja, hát tudod itt most nagy a kavarodás. ... Biztos láttad a lapokat. ... Nos, igen, ez elég jól hangzik. ... Persze hivatalosan még nem tudunk semmit, de azért ... persze ... Eldõlt. ... Hát igen, ezzel most hirtelen elég sok dolgom lesz szerintem, éjszakázások, külföldi utak, meg hát viszonylag sok prezentáció. .. Igen, és hát az az igazság, hogy most is mennem kell, ha látod, én is puszilom, na szia."

"Gyurika? Ott vagy? Mi ez, ütvefúrózol? ... Jó, csak a robaj miatt ... Figyeljél csak Gyurikám, úgy néz ki, hogy feltörök, mint a talajvíz. ... Szóval készítheted a pezsgõt, ha egyszer végre lesz idõm elszabadulni, ünneplünk. ... A legmagasabb szinten. ... Igen."

"Csókolom Ilonka néni! .. Igen, Veronka vagyok. ... Hogy tetszenek lenni? .. Nagyon örülök. .. Biztos tetszettek látni a híradóban. ... Hát hogy a Medgyessy Péternek befuccsolt. ... Mondom befuccsolt. Távozik a hatalomból. ... Hát tetszik tudni, mostantól én dolgozom majd a megüresedett irodájában. Mármint az elõtte lévõ szobában, de az már ugyanaz.... Köszönöm. ... Lehet, hogy Ilonka néniéket is átvilágítják majd nemzetbiztonsági okokból. ... Na ne tessék aggódni, csak mondom. Hogy tõlem tudják meg és ne a sajtóból. ... Na csókolom, mennem is kell."

"Halló! ... Tényleg? Mi? ... Á, az öreglány mindig túloz. ... Hát valószínûleg tényleg kinéz az a miniszterelnöki titkárság, de .... Á, ilyen hülyeséget? Miért világítanák át az Ilonka néniéket? Tudod, csak a szokásos fontoskodás. ... Aha, hát mondjuk nagy kihívás. Gondolhatod, eléggé be vagyok csinálva. ... Persze azért örülök. ... na majd beszélünk, puszi-puszi."










Matula Magazin © Minden jog fenntartva. 1995-2006 | Megjelenik, amikor megjelenik, kábé kéthetente. | Médiaajánlat | Impresszum