A rendszerváltás óta hazánkban valamennyi termék és szolgáltatás ára az egekbe szökött, sok közülük a lakosság jelentõs része számára gyakorlatilag elérhetetlenné vált - a kokain kivételével azonban ezen idõszak alatt valamennyi kábítószerfajta ára a legrosszabb esetben is stagnált, sok esetben radikálisan csökkent. Míg a Horn-kormány alatt 2500 forintot is elkért néhány dealer egy extasy tablettáért, addig ez az összeg a Fidesz alatt 2000 forintra, a Medgyessy-érában pedig immár 1500 forint környékére süllyedt.
Aggodalommal tölt el minket a tudat, hogy ma már bármely magyar állampolgár 5,5 euróért, tehát valamivel több, mint egy mozijegy áráért fetrenghet röhögve több órán át egy matracon, fogdoshat nõket csillogó szemmel és büntetlenül, valamint oszthatja meg lelkének legmélyebb titkait vadidegenekkel. Ez minden felelõsen gondolkodó magyar polgár számára elfogadhatatlan kell, hogy legyen, mivel az ennyire olcsó metamfetamin a magyarnál kevésbé törékeny nyugati demokráciákra is katasztrofális hatással volt.
Arra is rá szeretnénk mutatni, hogy a diszkódrogok árfolyama éppen akkor érte el a kritikus három korsó sör per egységnyi kábítószer arányt, amikor Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió elsõ emberének erkölcsi megítélése a közvélemény szerint a minimumra zuhant. A két mutató párhuzamos elmozdulása mögött olyan jelenségek húzódnak, amelyeket a Nyilvánosság Klub a jövõben kitüntetett figyelemmel fog kísérni és elemezni.
Mindezek figyelembe vételével a Nyilvánosság Klub felszólítja az ország kábítószer-ügyekben illetékes szerveit, valamint Vásárhelyi Máriát és az Élet és Irodalom szerkesztõségét, hogy fokozott figyelmet fordítsanak az extasy tabletták árának 1500 és 2000 forint között tartására. A civil társadalom valamennyi szereplõjét pedig arra kérjük, hogy ha kell, akkor legyenek készek hangjukat is hallatni egy, a társadalmi békét ilyen mértékben fenyegetõ veszély ürügyén.
A Nyilvánosság Klub ügyvivõ testülete, Budapest, 2003. október 12.
