"Egyáltalán nem szívesen teszek ilyet." - mondta halkan Boross Péter, a Bazilika alá épült új mélygarázs 57-es kocsiállásánál.
"Háborúban mindent lehet" - szívott mélyet cigarettájából Braun Róbert, lassan kieresztve a szürkés füstöt.
"Itt szabad dohányozni?" - kérdezte zsebébe kotorva a volt miniszterelnök.
"Nekünk mindent szabad." - válaszolta kis grimasszal a szája sarkában a sikerre mindig szívesen rájátszó államtitkár-helyettes.
"Sajnos azt látom."
"Ne politizáljunk, most üzletrõl van szó."
"Rendben. Nézd, én utálom ezeket a mutyikat. Szeretném, ha tudnád, hogy Orbán Viktor kényszerít rá. Muszáj felvenni a kesztyût, mert le akar radírozni minket."
"Nem kell a rizsa."
"Azt akarom, hogy senki, de senki, még az Ibolya se tudjon errõl a kínos pillanatról."
Ekkor Baja Ferenc összedörzsölte a tenyerét. Lassan két éve hallgatta le ezt az idegesítõ majmot a Miniszterelnöki Hivatalban, a titkos pásztorórákon, az éttermekben és az autókban, de eddig bármit mutatott Péteréknek, mindig kinevették. "Majd ha vodkagyárat vesz, akkor szóljál Ferikém" - kuncogott Gál J. Zoli ilyenkor. Most viszont elkapta a Robit.
"Normális Magyarországért! Erre lennének vevõk?" - kérdezte Boross feszengve palástolt izgalommal az alkalmi szlogen-árust.
"Kikísérleteztük. Több száz kontrollcsoportot vizsgáltunk végig. Milyen országban akar élni? Reprezentatív minta szerint, csecsszopó értelmiségitõl nyugdíjas, nyolc elemit végzett tanyasiig 93 százalék ikszelte be elsõ vagy második helyen a normálisat. Messze megelõzte az Erõs Magyarországért! vagy a Vidám Magyarországért! munkaterveket. Nyolc hónapig dolgoztunk rajta."
"Akkor miért nem Ti csináljátok meg?" - kérdezte most egy kicsit bizalmatlanul Boross.
"A Werber meg az amerikaiak lefikázták."
"Szóval nem tetszett nekik."
"Így lett a dologból 'Sikeres európai Magyarországért!', ja."
"Azt is kipróbáltátok?"
"Figyelj Péter, ha tanulni akarsz, felveszlek gyakornoknak. Ez most az áru, kell vagy nem."
"Nem undorodsz magadtól, hogy elárulod a kormányodat? Ennyire csak a pénz számít nálatok?" - kérdezte megrettenve Boross Péter, és aktatáskájából pénzkötegeket kezdett leszámolni az ott parkoló piros Ignis tetején.
"Figyelj! Én egy kommunikációs szakember vagyok. Nekem elveim csak a szakmaisággal kapcsolatosan vannak, ez nekem üzlet. Mi x ráfordítással kikísérleteztünk egy terméket. Egy jó brandet. Egy nagyon fasza kis üzenetet. Én ezt nem bírom a kukába dobni. Ki akarom próbálni. Érted? Látni akarom, hogy mûködik-e. Azt akarom látni, hogy tele legyen ezzel a kibaszott branddel az ország. Ez az én gyerekem."
"Megnyugodhatsz. Vidéken is kiplakátozzuk."
Kezet fogtak és elváltak. Baja Ferenc a következõ értekezleten bemutatta a fent közölt beszélgetést tartalmazó felvételt. Braun Róbert már nem államtitkár-helyettes többé. Boross betartotta a szavát. Kiplakátolták vidéken is.
