1995-2006, 11. évf. #009 

tömegsport
Magyarország, szégyelld magad!

Bede - Magyari - A 2004-es svájci tömeggyilkos-torna harmadik fordulójában a közönségkedvenc Adolf Hitler és a makedón alkoholista Nagy Sándor ígérkeznek a legvéresebb fogásnak. Vajon ellen tud nekik állni egy magyar házmester illetve egy pedáns japán tábornok?

NYOLCADDÖNTŐ #5

Magyari Péter: Jó estét kívánok a kedves nézõknek az idei tömeggyilkos világbajnokság harmadik fordulóján a berni Wankdorf stadionból, amely minden bizonnyal Európa leghülyébb nevû arénája. Kellemes napsütés köszönti a nézõket és a versenyzõket. Rögtön egy nagyágyú mutatkozik be, a végsõ gyõzelemre is esélyes Adolf Hitler. Ellenfele egy kevéssé ismert, magyar versenyzõ, Szálasi Ferenc. Ha jól tudom, egymás elõtt azonban nem ismeretlenek.
Bede Márton: Üdvözlök én is mindenkit, ezen a tömeggyilkolásra ideális napon. A stadion gyepe szinte világít a napsütésben, ezt a füvet bizonyára a finnyás svájci tehenek is szívesen fogyasztanák. Mindenképpen szeretném azt megemlíteni, hogy Adolf Hitler a világbajnokság valamennyi résztvevõje közül a legszimpatikusabb. Soha nem fogy el a türelme, rajongóinak addig osztogatja az autogramokat, ameddig a tolla bírja. A nemzetközi sajtó képviselõi is nagyon szeretik, mivel rendkívül készséges riportalany.

MP: Ráadásul a svájci közönség nagy kedvence, sokan értik amit mond, és tisztelik azért is, amit a kis alpesi ország gazdaságáért tett. Makulátlan csizmában érkezik, és rajongói énekelni kezdenek. "Indul a vonat..." - zúgja a kórus. Nem teljesen világos, mit jelentsen ez.
BM: Nyilvánvalóan valami utalás lesz a svájci államvasutak legendás pontosságára. Meg kell hagyni, eleganciában a magyar versenyzõ sem marad el Hitler mögött. Az viszont zavaró, hogy nem átallott õ is autogramot kérni a Führertõl. Ezt a fajta tiszteletet talán érdemes lett volna az öltözõben hagyni, elvégre nem hiszem, hogy a közönség ezért váltott volna jegyet. A díszpáholyban helyet foglaló Benito Mussolini nem is hagyja szó nélkül a magyar szolgai megnyilvánulását, látványos gesztikulálással fejezi ki nemtetszését.

MP: Ugyan, nekem szimpatikus ez az egyenes sportszerûség egy ilyen élet-halál meccs elõtt. Még a kezdés jogát is átengedte a magyar. A német versenyzõ pedig nem rest: rendezett sorokban vonultatja fel embereit, akik karjukat rézsútosan maguk elé emelve köszöntik õt. Valóban, most már unalmas ez a sok udvariaskodás. Végre elkezdõdött. A szép gyepen pontosan kijelölt négyzetmétereken gödröt ásatnak emberek jelentõs csoportjával, és utána szakszerû mozdulatokkal belelövik õket. Kicsit gépiesnek tûnik, de bizonyos értelemben ma már a tömeggyilkosság is technikai sportnak számít. Külön elismerés járhatna a vért elvezetõ csinos kis árokért. Ha a zsûri nem is, a stadion kertészei biztosan értékelik ezt a leleményt.
BM: Van valami joviális Hitler munkájában. Ahogy ez a zsíros svájci föld percek alatt magába issza ezt a töménytelen mennyiségû kiontott vért, ahogy ütemesen a magasba lendülnek a revolvereket markoló kezek, mind-mind egy jobb idõre emlékeztetnek engem. Egy olyan világra, amelyben gyilkos és áldozat egyaránt büszkén indulhatott a dolgára, hiszen mindketten tudhatták, egy gépezet különbözõ, ám hasonlóan fontos fogaskerekei mindannyian.

MP: Talán épp egy magyar mondta: "Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás." Közben újabb látványos felvonulás kezdõdik, apró vaskereszteken csillog a fény. Ahogy a modern technika, úgy a revü-számok is egyre jellemzõbbek erre a sportra. Óh, egy érdekes közjáték, ilyen interaktív elemet eddig egyik produkcióban sem láttunk! Hitler arra utasítja karszalagos embereit, hogy hozzanak ki a lelátóról valakit. Egy kreolbõrû fiatalembert vesznek ki, ha jól látom a kettes szektorból. Beviszik középre, eltörik a végtagjait és felakasztják. Csak a legnagyobbak képesek ilyen könnyedén kapcsolatba lépni közönségükkel.
BM: Amely természetesen felállva meg is tapsolja a mosolygó Führer produkcióját. Kíváncsian várom, hogy értékeli a látottakat a zsûri. Mivel talán a kedves nézõk között olyanok is vannak, akik nem követik az elsõ forduló óta a tömeggyilkos-világbajnokság fussunk át gyorsan az öttagú zsûri összetételén. María de Lozano Cádizból, Spanyolországból érkezett, ahol 1479 és 1521 között élt. Szomszédjai boszorkánysággal vádolták, az inkvizíció ezért máglyán elégette. Nuon Phan a kambodzsai Battangbangban született 1932-ben. Postásként dolgozott 1977-ig, amikor a vörös khmerek mint írástudót negyvenévnyi kényszermunkára ítélték. Büntetése második hónapjának végén belefulladt egy rizsfölden álló pocsolyába.

MP: A zsûri többi tagja is tömeggyilkosságok áldozatául esett. Biesenhaus Annát 13 évesen, 1944-ben az akkor éppen Magyarországhoz tartozó Máramarosszigeten vitte el hegedûórájáról két helyi csendõr. Nem jutott el Auschwitzba, mivel még a vonaton belehalt asztmájába. Az 1889-ben Petrovkában, Ukrajnában született Alexej Tercsenko 1933-ban halt éhen, miután feleségével együtt megette egyetlen gyermekét.
BM: A zsûri elnöke pedig egy mindössze kilenc hónapot megért csecsemõ, a sierra-leonei Christopher Luo. Anyját 1997-ben, Fuidu városkában erõszakolta meg majd darabolta fel néhány gépfegyverekkel felszerelt kamasz, akik ezután a kis Christophert bedobták a kunyhójuk elõtt álló kútba.

Luo: Az öttagú zsûri által a német Hitler, Adolf számára megítélt pontszámok következnek. Lozano: 7,1; Phan: 6,7; Biesenhaus: 8,0; Tercsenko: 5,6; Luo: 6,8. Az összesített pontszám tehát 6,84.

BM: Ez elég magas pontszámnak tûnik. A "házmester" becenévre hallgató Szálasinak bizony alaposan fel kell kötnie a nadrágját, ha egykori fõnöke teljesítményével akar versenyre kelni. Itt említeném meg, hogy Szálasi a magyar elõselejtezõk során többek között I. Szent Istvánt, Rákosi Mátyást és Báthory Erzsébetet utasította maga mögé.
MP: A magyar versenyzõ mintha a zsûri asztala felé menne. Nem túl szerencsés ez a gesztus, a nézõk és a sportszérûség is inkább gyors gyilkosságokat várna. Remélem nem arról van szó, hogy Szálasi a bemelegítéskor megsérült. Luo fõbírónak magyaráz valamit, de innen sajnos semmit sem hallani. Márton, mi történhetett? A közönségbõl egyre többen fütyülnek.

BM: Atyaisten. ATYA - ISTEN. El nem tudom képzelni, milyen érzés lehet most magyarnak lenni. ATYA - ISTEN. Szálasi Ferenc bejelentette a zsûrinek, hogy egyszerûen nem akar senkit sem meggyilkolni, a gyõzelmet küzdelem nélkül átengedi Adolf Hitlernek, ahogy õ fogalmazott, a "példaképének". Ilyenre nem volt példa a sport több évtizedes profi története folyamán, és az az érzésem, a magyar tömeggyilkos-szövetség ezek után rendkívül szigorú szankciókra számíthat.
MP: A közönség vért kíván, és félõ, hogy a magyar versenyzõre támadnak, akit a biztonságiak plexipajzsok sorfala mögött menekítenek az öltözõbe. Megértem csalódottságukat, szerintem Hitler sem örül, hogy kihívó nélkül jut tovább. Még szerencse, hogy értékes programját bemutathatta. Mindazonáltal nem tûnik feldúltnak. Egyik nézõnk is megérti Szálasit: "A Führernek most oda kellene adni vb-aranyat, töröljék a többi mérkõzést. Heil Hitler!" - fogalmaz sms-ében az elvakult fanatikus.

BM: Szálasi meglepõ húzása számtalan nézõnket sarkallt véleménye beküldésére. "Röhögnöm kell. Mi volt ez, valamiféle elfuserált kiugrási kísérlet? Ez Hungária." - írja valaki Antonescu marsall aláírással. "Anonim" ugyanakkor azt írja: "Azért ne felejtsük el, hogy Szálasival szemben ki is állt ott. Mindenkinek meglesz egyszer a saját személyes Sztálingrádja." Bevallom, nem értem mire gondolhatott kristálytisztán a kedves nézõ. Mindenesetre higgyék el, engem is rendkívül felkavartak a látottak, és csak ismételni tudom magam: most nem lehet könnyû magyarnak lenni.

Szálasi Ferenc: Elveimnek megfelelõen, fegyelmezetten viselkedtem. Büszkén térek meg Hungária Szabad Földekre.
Adolf Hitler: Örülök, hogy sikereimmel megalapozhattam a késõbbi NSZK futballválogatottjának fényes diadalát. A negyeddöntõben újra találkozunk.

NYOLCADDÖNTŐ #6

BM: Mai második összecsapásunk két szereplõje a tömeggyilkosság két teljesen eltérõ iskoláját képviseli. Az hagyján, hogy van közöttük 2500 év, de míg a makedón Nagy Sándor a zabolázatlan impulzivitást képviseli, addig a japán Iwane Matsui, a nankingi hóhér, a jó elõre kiszámított bajonett-döfések apostola. Abban egészen biztos vagyok, hogy a zsûrinek itt igen nehéz döntést kell majd meghoznia. Bevallom, én magam kicsit Sándornak drukkolok, hiszen népe történelme az õ halála óta gyakorlatilag egyetlen, a végtelen gödörbe mutató lejtõ.
MP: Én ezért szeretem a világbajnokságokat, mert különleges, megkockáztatom, itt Nyugat-Európában kevésbé ismert sportolók is bizonyíthatják a sportág sokszínûségét. A sorsolást gyorsan megtartották, a makedón Nagy kezd. Vörös palástot visel, alatta arannyal futtatott oroszlános mellvért van rajta. Alig értem, hogy ilyen nehéz szerelésben hogy bír felmászni lovára. Nagy egyébként ragaszkodott hozzá, hogy magával hozhassa Bukefalosz nevû hátasát, ami komoly sportdiplomáciai bonyodalmakhoz vezetett. A svájci vámosok csak Luo fõbíró személyes garanciája után tekintettek el az ilyenkor szokásos hathetes állategészségügyi karanténtól.

BM: A göndör fürtû hadvezér feltûnõen bizonytalanul ül pompás hátasa nyergében, hol elõre-hátra, hol jobbra-balra dülöngél. Ne szépítsünk, hiszen alkoholgõzös leheletét még itt a sajtópáholyban is lehet érezni: be van rúgva. Amint a kezdõkörbe ér, leugrik a lováról és anyaszült meztelenre vetkõzik. Kérem ne takarják el lánygyermekeik szemét, hiszen nem biztos, hogy az ifjú szurkolók valaha az életükben fognak-e még látni ilyen fejedelmi méretû szerszámot. Sándor azonnal ki is vonja kardját, és a pályán duhajkodó gyönyörû ifjak közé veti magát. Meglazítom a nyakkendõm, mert ilyen orgiát még soha nem láttam.
MP: Azt hiszem, az összes létezõ testnedv különleges egyvelege az, ami ilyen szivárványosra festette a gyepet. Mélységesen emberi, ahogy a sok fiatal meztelen test hol egymásba akad, hol pedig a másik belét fordítja ki. "Egészséges" néven bejelentkezõ nézõnk elégedett, de szavai szerint "a buzulást nem kellett volna". Épp erre a sokszínûségre gondoltam a mérkõzés elején, itt tényleg minden megtörténhet. A vértõl csatakos Nagy Sándor szinte egyedül maradt, csupán egy öregembert hagyott életben. Az Arisztotelész nevû bácsika meghatottan csókol kezet tanítványának. Kedves, de talán túl érzelmes gesztussal zárul a gyakorlat.

BM: Sándor melodramatikus alkat, ez a tulajdonság még évezredek múltán sem veszett ki a balkáni tömeggyilkosokból. Megnyugtató a tudat, hogy a világnak ezen a szegletén milyen fontos a népek számára hagyományaik ápolása, a tömeggyilkosság lángjának õrzése. Ha nem távol-keleti lenne Sándor ellenfele, én meg merném elõlegezni az õ továbbjutását. Így azonban inkább azt mondom, dõljünk hátra, és élvezzük Matsui tábornok sokat ígérõ produkcióját. Elõtte azonban hallgassuk meg, miként ítéli meg a zsûri a makedón teljesítményét.

Luo: Tehát: Lozano: 7,7; Phan: 5,2; Biesenhaus: 6,5; Tercsenko: 5,6; Luo: 4,8. A makedón Nagy Sándor összesített pontszáma így 5,96.

MP: Matsui tábornok egyszerre képviseli a haladást és a hagyományokat. Modern pisztolya mellett kardot visel, és rendkívül elszántnak tûnik. Emberfeletti munkára vállalkozott: kínaiak tömegével áll szemben maroknyi emberével a gyepen. Ha az összes kínait tényleg megöli, órákig eltarthat még a közvetítés. Javaslom kedves nézõinknek, hogy nyugodtan rakjanak fel egy jó erõs teát, talán nem túlzás, hogy szükségük lehet rá. Nem igaz, Márton?
BM: Igen, haspók ismerõsöm ehhez a tömeggyilkossághoz japán zöld teát kínál, és ha van otthon alga-alaplap meg az a speciális ragadós rizs, érdemes lehet egy kis szusit is összedobni a meghittebb sportélvezet érdekében. Ahogy az sejthetõ volt, Matsuitól semmi sem állhat távolabb, mint Sándor extatikus orgiája. Makulátlanul tiszta, fehér egyenruhájához még fehér kesztyût és bambuszból készült sétapálcát is visel. Egyenlõre még csak szemrevételezi az elé felvonultatott kínaiakat, és bár alkalmanként egyet-egyet közvetlen közelrõl fejbelõ, érezni, hogy ez még csupán csak az elõjáték.

MP: Matsui körletekre osztja a terepet és végre belehúznak a japánok. Egy gyors sortûz, és a sebesültek fülsértõ nyivákolását szuronyokkal hallgattatják el. Matsui személyes elkötelezettségét jól jelzi, ahogy a csecsszopók átdöfésére is különös gondot fordít. Slendrián világunkban példamutató ez a pedáns gondosság. Érdekes, ahogy a géppuskasorozatokat régi stílusú kivégzések egészítik ki. Mintha levágott fejek gurulnának a közvetítõk felé. Matsui egy kicsit a sajtónak is játszik, úgy érzem.
BM: Nekem meg az az érzésem, Nagy Sándor most már sajnálja, hogy a felelõtlen élvhajhászás helyett miért is nem foglalkozott egy kicsivel talán többet a vérontással. Matsui hatékonysága lenyûgözõ. Emlékezzünk csak arra, hogy amikor Nankingot támadta meg, korabeli beszámolók szerint a gépkocsik megrekedtek az utcákon, mivel egyszerûen nem tudtak átkelni a hullahegyeken. A pusztítás mértékét látva a svájci közönség is mintha elcsendesedne, sokan talán most bánják meg, hogy mégis Mercedest vettek a Toyota Lexusok helyett.

MP: Bizony, ez nem mûkorcsolya, ahol a mûvészi megjelenítésért külön pontok járnak. Ugyanakkor a zsûri talán figyelembe veszi, hogy Nagy mindig sok fiatal nézõt vonz, ami különösen fontos a sportág népszerûsítésében. De kár tovább okoskodni, hiszen a zsûri elnöke ismerteti a pontszámokat.

Luo: Lozano: 6,4; Phan: 6,2; Biesenhaus: 6,3; Tercsenko: 6,6; Luo: 5,9. A makedón Nagy Sándor összesített pontszáma így 6,28. A továbbjutó Iwane Matsui, Japán.

BM: Itt tényleg csak egy paraszthajszál döntött. Próbálok fogást találni a zsûri döntésén, de nem megy. Ez a döntés is jó, meg fordítva is tökéletesen megfelelt volna. Két klasszis sportember összecsapását láttuk, és biztos vagyok benne, hogy Matsui tábornok a negyeddöntõben is kemény dió lesz majd, akárki is legyen ott az ellenfele.

Nagy Sándor: Végülis jót basztam. Most megyek, és feliratok magamnak valami tûcsere-program keretében egy kis minõségi svájci heroint. Tán punkegyüttest is alapítok. Iwane Matsui: A kínai kutyák csak a kezdet volt. A napkoronggal együtt megállíthatatlanul megyünk nyugatra.










Matula Magazin © Minden jog fenntartva. 1995-2006 | Megjelenik, amikor megjelenik, kábé kéthetente. | Médiaajánlat | Impresszum