 |
Cikkírunk egy valódi fasz a szar kép miatt, de képszerkesztőnk mágikus ujjai talán élvezhetőve tették a műalkotást (a szerk.). |
Mit gondol a XXI. század embere a lányságról? A Barbie-baba az amerikanizálódott tömegkultúra gyermekágyi láza. A játékbaba, vagy ahogy Erdélyben ma is sok helyütt nevezik, a buba, az anyaság csodájára készülõ gyermek egészséges ösztöneibõl adódó szerepjátéknak a tárgya. A gyermeklány számára a babázás lehetõség, hogy felcserélje az élet adta szerepeket, illetve elõkészítse õt a valóban rá váró társadalmi feladatokra. Ezt az ösztönös, õsi játékot változtatta perverz rémálommá a Mattel cég. Erre a furcsa zavarra hívja fel a figyelmet ordító põreséggel és sokkoló egyszerûséggel a fotó.
Barbie baba valójában nem baba. Érett, szexualitását a végletekig hangsúlyozó nõ, (vö. argó "picsa" ill. "szõke picsa") aki itt babaszerepben tetszeleg. A kislány, mint anyja babája, önmagát kezdi azonosítani saját babájával, vagyis úgy fogja érezni, hogy neki is ilyenné kell válnia. Ha a természet nem rohan a pedofil divatdiktátorok tempójával, akkor lehet gyûjteni a zsebpénzt a plasztikai mûtétre. A baba immár nem dajkálandó kicsi lény, hanem egy aktus után ácsingózó guminõ. A képen látható vagina szõrtelensége játékosan rájátszik a baba telt kebleire. Kislányos punci hozza világra ivarérett gyermekét. Mintha azt várnánk el a kislányoktól, hogy már születésük pillanatában kifestve, "randira" készen jöjjenek a világra, és a mama-papa szavak gügyögése helyett a gumióvszert tanulják meg elõször kiejteni fajtalankodásra kényszerített szájukon.
Egyértelmû a szülési pozíció, hiszen a baba fejjel kifelé kandikál integetõ kézzel a nézõ felé a kislányosra fazonírozott, epillált vaginából. Ugyanakkor ott az utalás az önfertõzésre is. A vaginához tartozó kéz megjelenése maszturbálásra utal. Az önkielégítés ilyen formájú bemutatása gúnyos utalás a Barbie-árura, mely gyönyört ígér a gyerekszobába. Felnõttes élvezeteket dug a kiságyakba, miközben egyre kevesebben járnak hittanórára. A papás-mamás õsi szerepjátéka a pornográfia csapdájába esett. Vajon Zrínyi Ilona lehetett volna ekkora hõs, ha kukoricaháncs-bubáját fejlõdõ szervébe nyomigálja? Kifért volna ugyanabból a szentséges magyar mélyedésbõl egy II. Rákóczi Ferenc? Aligha. Pedig a hazának most igazán szüksége lenne ilyen anyákra.
Végül álljon itt egy mondóka, ami cikkünk témájához szorosan kapcsolódik:
"Játékkebel nekem nem kell,
plasztik helyett embertej nyer.
Kismamába kisbabát,
Barbie helyett Juliskát!"
