Magyari Péter: Jó estét kívánunk a baseli Szent Jakab stadionból, egy torokszorítóan izgalmas mérkõzés elõtt. A harmadik világ vadsága tobzódhat reményeink szerint itt hamarosan. Márton, attól tartok, a technika ördöge mai versenyünkön a pokol bugyraiban marad.
Bede Márton: Szeretettel üdvözlöm én is a képernyõ elõtti "karosszék-tömeggyilkosokat"! Igen, igazad van, ezen a mérkõzésen egészen biztosan nem puskaportól lesz puskaporos a hangulat, a küzdõ felek minden bizonnyal megmaradnak a kapánál és a kaszánál. Aggodalomra azonban semmi ok, amit veszítünk a réven azt biztosan nyerjük a vámon, hogy a sport szaknyelvén fejezzem ki magam, tehát a vér mennyiségére egészen biztosan ma sem lesz majd panasz.
NYOLCADDÖNTŐ #3
 |
MP: Amíg a versenyzõk a küzdõtérre lépnek, elmondom, amit egy londínertõl hallottam abban a hotelben, ahol a versenyzõk és a szakkommentátorok is el vannak szállásolva. Azt mondta, hogy az egész személyzet lovat keresett tegnap, mert Timur Lenk mindenképpen friss kancavért kért reggelire. Mondanál még róla valamit, amit tudnunk kellhet, így az összecsapás elõtt?
BM: A tömeggyilkolás sztyeppei iskolájának kiválósága nem akárhogyan érkezett ide Svájcba, hiszen bemelegítésként kedves városából, Szamarkandból elindulva egész Eurázsiát végigmészárolta. Majd levágta annak a riporternek a fejét, aki meg merte kérdezni tõle, hogy nem tart-e attól, hogy túlságosan is kimerülhet az ilyen értelmetlen erõfitogtatástól.
MP: Bizony sokat mondják ma is Üzbegisztánban, hogy Timur lovát utánozva minden falu fûbe harap, amerre elvágtat a kis Dzsingisz. Ha már a reggelinél tartunk, a riválisról, Joseph Nyangururól azt hallottam, az egész felkészülés alatt beérte három és fél édesburgonyával. Kiéhezve vérszomjasabb?
BM: Cinikusan azt mondhatnám, hogy erre nem tudhatjuk a választ, mivel még sosem volt tele a gyomra, de ezt nem mondom. Nyanguru egyébként egy érdekes figura. Annyit mindenképpen érdemes róla tudni, hogy semmit nem lehet róla tudni. A ruandaiak ragaszkodtak ahhoz, hogy országukat egy "névtelen" tömeggyilkos képviselje, szerencsére náluk az ilyesmiért még a szomszédba sem kell átmenni, pláne, hogy arrafelé általában a szomszéd jön át hozzád egy hatalmas bozótvágó késsel. Érdekes lesz, ahogy a modern középkor összecsap a középkori középkorral, ebben biztosak lehetünk.
MP: A ruandai nevezésrõl eszembe jutott az a kedves gesztus, amikor az Ismeretlen Katonának állítanak sírokat Európában. Nos, ha jól látom ezúttal nem érvényesül az a régi udvariassági forma, amely szerint illik elõreengedni az idõsebbet. Nyanguru készülõdik a pálya szélén, egy kardszerûség pengéjén húzogatja végig a körmét. Mondhatnánk, körömszakadtáig ragaszkodik a gyõzelemhez.
BM: A nyakában lógó, szerinte a golyók ellen kiválóan védõ csimpánzkörmökrõl pedig ne is beszéljünk. Nekem egyébként jobban tetszett volna, ha egy szál ágyékkötõben lép a pályára, ez a rövidnadrág-bézbólsapka összeállítás nem tûnik elég félelmetesnek. Szerencsére viszont Timur sokat tölthetett az öltözõben a tükör elõtt, nem csak õ van talpig aranykaftánban, hanem mokány közép-ázsiai lova szerszámán is szinte megbicsaklik a napfény. Ahogy ezek ketten egymásra néznek, abból úgy tûnik, Nyanguru élete elsõ mongolját, Timur pedig élete elsõ négerét látja most maga elõtt.
MP: Az afro-afrikai játékos a kis kunyhókkal díszített pályán elégedetten sétál. Bekukucskál minden családhoz, és nem teketóriázik. Elõször orrokat és ajkakat kezd el nyisszantgatni, többen visszaokádják a vérüket. A lányokat vajon kíméletbõl nem ölte meg?
BM: Tudom, hogy ez csak költõi kérdés volt, hiszen magad is láthatod, hogy ezeket a megerõszakolásokat még akkor sem élveznék, ha gyermekkorukban nem szabadították volna õket meg a csiklójuktól néhány csorba heringesdoboz segítségével. Nyanguru produkciója látványos, ugyanakkor kiszámítható. Virtuóz, de minden egyes mérkõzésén ugyanúgy virtuóz, és ezt a zsûri akár pontlevonással is büntetheti majd. A svájci közönség persze ujjong, de õk a magyar nemzeti válogatott Szent Gallen-i fellépése óta nem tapasztalhattak ilyen produkciót. Itt a sajtópáholyban a nemzetközi média képviselõi között azonban én csak lapos ásításokat látok. Az az érzésem, hogy amióta a világ szeme rajta van Afrikán, azóta csökken az ottani
vérengzések színvonala - talán már nem is lelik benne örömüket, és csak a fehér ember kedvéért adják elõ újra és újra ugyanazt a színjátékot.
MP: Érdekes, hogy amit te unsz, az néhány tévézõt erõsen nyugtalanít. Egyikük SMS-ben arról számol be, hogy a mûsor frivolitása miatt nem engedi többet a készülék elé gyermekét. "Fiammal szerettünk közösen izgulni a bajnokságon, de nem tûröm, hogy meztelenséget lásson" - írja. Azt látom, hogy mindenkivel végzett Nyanguru, néhány végtag nélküli torzón fejezi be munkáját, mely alapvetõen tisztán az izmok dinamikus munkáján alapult.
BM: Ez a hozzáállás megerõsít abban a hitemben, hogy ez bizony csak az európaiaknak szóló kutyakomédia volt. Ha ezt otthon adja elõ, egészen biztosan életben hagy néhány kiskamasz fiút, hogy a szomszéd faluban már õk végezzék el helyette a piszkos munkát. Kíváncsi vagyok, a zsûri átlát-e ezen a trükkön. Hallgassuk meg Luo fõbíró értékelését.
Christopher Luo: Az öttagú zsûri által megítélt pontszámokat ismertetem. Lozano: 7,7; Phan: 7,1; Biesenhaus: 8,9; Tercsenko: 7,6; Luo: 7,0. Az összesített pontszám 7,7.
BM: Nem tudom, nem tudom. Én kevesebbet adtam volna. Talán az sem volt itt mellékes, hogy Luo fõbíró kilenc hónapos korában egy hasonló mészárlásnak esett áldozatul, alig néhány országnyira Ruandától.
MP: Én nem hiszem, hogy Luo elfogult lenne, határozottan elutasította ezeket a találgatásokat, amikor a kánság képviselõi puhatolózni kezdtek a nemzetközi szövetségnél, nem lehetne-e más a zsûri vezetõje. Emlékezhetünk azonban, hogy a legutóbbi adásban sem szállt ki a kambodzsai bíró Pol Pot bemutatkozásakor. Timur Lenk közben belovagolt, és kis módosításokkal elfogadta a díszlet-falut célpontnak. Rögtön egy fejet húzott a lándzsájára, még a sípszó elõtt. Ezért nem járhat pontlevonás?
BM: Egyáltalán nem, a kezdõ sípszó elõtt a versenyzõ azt csinál, amit akar. Most, hogy viszont már elhangzott, a falakkal körbevett város felgyújtása kifejezetten látványos. Nem szívesen veszem magamra az örök fanyalgó szerepét, de Timur erényei és hiányosságai megegyeznek Nyanguruéival: látványosan öl, de talán túlságosan kiszámíthatóan. A századik porrá rombolt nagymecset unalmas tud lenni.
MP: Ugyanakkor érdekessé teszi produkcióját, hogy nem csak emberre megy, gyakorlatilag még a stadion vasbeton pilléreit is bedarálja. Egyébként a teljes balkáni és közép-európai küldöttség Timur ellen szurkol, folyamatosan kifütyülik. Nem felejtették el, hogy õ szabadította rá a törököket Európára, nyugat felé kergetve túlélõ hordáikat.
BM: Kíváncsi vagyok, akkor kinek drukkolnának, ha a közép-ázsiai pótselejtezõn Dzsingisz kán legyõzte volna Timurt... Aki idõközben a vasbeton pillérek után a stadion öntözõrendszerét is megsemmisítette. Kedves manõvere neki ez, emlékezzünk csak arra, hogy Kelet-Irán az õ munkássága nyomán vált zsíros termõföldbõl kietlen sivataggá. Remélem befejezi még minden egyes vakond legyilkolása elõtt.
MP: Igen, úgy tûnik megpihen a sátrában, és sporttársaira hagyja a csontok felhalmozását. Vajon a Selyemút elpusztítója mehet majd végig a gyõztesnek leterített vörös szõnyegen?
Luo: Timur Lenket a zsûri a következõ pontszámokkal jutalmazta. Lozano: 7,4; Phan: 6,6; Biesenhaus: 7,8; Tercsenko: 4,3; Luo: 6,5. Összesített pontszáma 6,5. A továbbjutó Joseph Nyanguru, Ruanda.
Joseph Nyanguru: A gyõzelmemet egész Afrikának ajánlom, de inkább csak a hutuknak. A nagynénémnek üzenem, hogy segített az amulett.
Timur Lenk: Eddig süllyedt a világ. Az igazi küzdõszellem helyett csak a szex számít már ebben a sportban is. Javaslom a szövetségnek, hogy tanulmányozzák a Mongolok Titkos Története címû mûvet, ha meg akarják érteni, milyen a példamutató elegancia.
NYOLCADDÖNTŐ #4
 |
MP: Két igazi klasszist sorsoltak össze a mai második összecsapásra. Jól ismerik egymást, és hasonló a világnézetük is. Azt hiszem senkinek sem kell bemutatnunk a grúz Joszif Sztálint, és a kínai Mao-ce Tungot. Õket talán még az is ismeri, aki sosem foglalkozott a sportággal.
BM: Amikor néhány hete kisorsolták a VB nyolcaddöntõinek párosítását, erre a mérkõzésre szinte percek alatt elfogytak a jegyek. A díszpáholyban Titótól Enver Hodzsáig minden jelentõsebb láncos kutya helyet foglal, a hangulatra igazán nem lehet panaszkodni. Ilyen eseményekre van szükség ahhoz, hogy a tömeggyilkosságok a lehetõ legtöbb emberhez eljussanak. Ez kérem egy igazi médiaesemény. Talán a két versenyzõ is megtisztelhette volna annyira az alkalmat, hogy egyszerû zubbony helyett katonai díszegyenruhát ölt.
MP: A bajszos Sztálin kezd. Rá jellemzõ módon rendkívül látványos akciókkal indít, a pálya szinte minden négyzetcentiméterére jut valami különleges borzalom. A svájci televíziós kollégák nem is gyõzik kamerával, az adásrendezõ a haját tépi. Bizony nem egyszerû egy képernyõn bemutatni az egymás után kivégzettek halálsikolyát, a gyermeküket fogyasztó éhezõ ukránokat, vagy amikor tatárok tízezreit hurcolják embertelen körülmények között az egyik térfélrõl a másikra, ráadásul áldozatok egy csoportjának ugyanakkor egy óriási fagyasztóládában kell megépíteniük a stadion tizenkétszeresre nagyított mását. Egyszerûen pazar sokszínûség ez, máskor egy teljes bajnokság alatt sem látunk ennyit.
BM: Amíg te ennyire belemelegedtél a közvetítésbe, én a szemem sarkából a néhány székkel mellettem ülõ Joseph McCarthy szenátort figyeltem. Nem fogod elhinni: de õ is tapsolt. Sztálin produkciójáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Szörnyû belegondolni, mekkora egyénisége nélkül maradt volna ez a sport, ha annak idején megmarad a papi szemináriumban a kis Koba.
MP: Hihetetlen, hogy egy ekkora küzdelem után is milyen könnyeden búcsúzik. Egyik áldozatát helyjel kínálja egy bõrfotelre mutatva. Amikor a félelemtõl maga alá rondított ember leül, épp egy szelet torta kerül alá. Amolyan slusszpoénként Sztálin nem is foglalkozik vele tovább, bajsza alatt mosolyogva int neki, és megfontoltan visszasétál az öltözõbe. A pipája illata teljesen elnyomta az erjedõ tetemek bûzét. Kíváncsi vagyok, Mao mire lesz képes ezután.
BM: Sajnálnám, ha ebbõl a párosból nem Sztálin jutna tovább, hiszen biztos vagyok benne, hogy a továbbiakban a híres folyó-megfordításos trükkjét is bemutatná, a szintén jelen lévõ Alexander Szolzsenyicin legnagyobb örömére. Kínai versenyzõt azonban mindig nagy hiba lebecsülni, állítólag Mao sikeréért maga a Dalai Láma és Tajvan egész lakossága is imádkozott. A kulturális forradalmár színre lépése elõtt azonban még a zsûri értékelését fogjuk hallani.
Luo: A szovjet-orosz-grúz versenyzõ pontszámai. Lozano: 9,1; Phan: 8,9; Biesenhaus: 9,5; Tercsenko: 6,9; Luo: 8,7. Összesen tehát 8,6 pont.
MP: Sztálin elégedett lehet, azt hiszem. Mao egy kedves gesztussal az összes nézõnek kioszt egy piros kötésû prospektust, melyben egész eddigi pályafutását összefoglalta. De a zsûri persze ezt nem veheti figyelembe, õk azt nézik, hogy miért köröz már hosszú percek óta embereivel a stadion pázsitján. Vajon ki akarja fárasztani õket? Kezd unalmassá válni ez a program, végül is nem atlétikai versenyen vagyunk!
BM: Az ilyesmi az ázsiai sportolók gyengéje. Emlékszem, a három évvel ezelõtti Ázsia-játékokon Kim Ir-Szen enegyvenezer színes ruhába öltözött úttörõvel untatta közel öt órán át a vérszomjas közönséget. Én személy szerint szívesebben nézném, ahogy a Mao a rizstermést dézsmáló verebeket fogdostatja össze. Szerinted ez lenne az Igazi Mao?
MP: Még ha mi kételkednénk is, a gyerekek természetes ösztönükkel felismerik õt. Soha senki sem adott még Mao elõtt kezükbe fegyvert, hogy szigorú tanáraikat lemészárolhassák. A hosszú vakáció alatt pedig vidéken táborozhatnak majd.
BM: Nem tudom mit szólna Mao, ha tudná, hogy a lelátóról neki szurkoló kínaiak szabadon utazhattak ide Svájcba, sõt, néhány órányi munkabérükbõl vásárolták meg a Zürichbe szóló elsõ osztályú repülõjegyet. Mindenesetre végre nekiállt gyilkolni, még ha õ azt kommunizmus Sztálintól eltérõ felfogásában is teszi. A pálya kezdõkörében felállított bírósági asztal mögül percenként harminc-negyven koncepciós perben hoz halálos ítéletet. Most éppen egy vidéki postást ítélt hetven éves kényszermunkára, mivel szomszédja szerint a biciklijén lévõ csengõt a faluja termelõszövetkezetébõl kilopott céklakészletekbõl fedezte.
MP: Óh, de kedves pillanatok ezek! Mao a feleségét is elhozta, és most elõzékenyen átengedi neki négyszázezer halálos ítélet aláírását. Mindannyian imperialista befolyás alatt álltak, többüknél például regényeket találtak a könyvespolcon. Maónak közben furcsa kosztümös alakokra is van gondja, láthatóan vérszemet kap, ha népviseletet lát.
BM: Új kor új embert kíván, mindig is ezt vallotta. Az asszony bevonását azonban én a gyengeség jeleként értelmezem. Sztálin nem kérte soha a felesége segítségét, inkább õt is az öngyilkosságba kergette. Idõközben elfogytak az áldozatok és a jeltelen sírokat is mind betemették. Azt hiszem, itt a zsûri csak puszta formalitásból pontoz majd, a gyõztes személyének kilétéhez kétség nem fér.
Luo: Köszönöm a szót. Lozano: 7,3; Phan: 8,0; Biesenhaus: 6,4; Tercsenko: 8,8; Luo: 7,1. Összesítve 7,5, a gyõztes Joszif Sztálin.
Joszif Sztálin: Gratulálok örök szövetségesem produkciójához. Remélem a további fordulók során is hasonlóan baráti elvtársakkal mérkõzhetek majd meg.
Mao-ce Tung: A kispolgári elemekkel szemben legközelebb még határozottabban és kérlelhetetlenebbül kell harcolnunk. Ma a szabotõrök kijátszották éberségünket.
