Basszátok meg, repedt seggûek! Szopjatok le, buzik! Nyaljátok ki a valagamat! Rohanjatok fel a keresztre! Ehh... Bocsánat... Összekevertem a papírokat, bassza meg az Isten. Ez a húsvéti prédikációm volt, elõre meg szoktam írni az egész évit, ne kelljen ezzel szarozni. Egy délután alatt megvan, aztán megyek zsugázni a plébánossal. Megtaláltam a mai beszédet, elkezdjük elölrõl! Kisfiam, csilingeljél, mert seggbe baszik a Kocsis atya bácsi! (A ministráns csilingelni kezd.)
Csak vicceltem!
Szájbabaszott hülye magyarok! Híveim!
A mai napon természetesen egyházunk fejének, II. János Pál pápának, azaz a kis Karolnak nagyböjti üzenetét fogom tolmácsolni, amelyben arra szólít fel mindannyiunkat, hogy végezzünk a környékünkön az összes buzival... Na, ez nem az. Ez egy másik leirat, hogy basznátok meg, hogy annyira ideges vagyok a bûneitek miatt, mindenemet elhányom.
Egész héten jönnek a faxok a Vatikánból: ezt csináld Kocsis atya, meg azt csináld Kocsis atya, bízunk benned, meg ilyenek, de segítség az meg nincsen. Legalább valami öreg mámi lehetne, aki nem akar egybõl ágyba bújni mint a többiek! Mert ilyenek ám, minden nõ kurva, mindegyik az bizony!
Tehát a nagyböjti üzenet a következõ: Törõdjünk a gyerekekkel, mert övék a... - Hé? Hát te meg hova rohansz? (A ministráns elmenekül.) Na persze, azért ez nekem is gyanús. Hát nem volt elég probléma eddig is a gyerekekkel? Jönnek ide, hogy õk pap bácsik szeretnének lenni, meg a Kisjézus így, a Kisjézus úgy, és mindennek az a vége, hogy szemét dolgokkal meggyanúsítanak minket. Az ártatlan barikák, hogy szakadjon rájuk az ég! Ezzel nem értek egyet, a kurva életbe! Utálom a gyerekeket, most is vagy három szaladgál itten.
Hé kiskopasz! Nem te, baszki, hanem az a hároméves, az a kis dagadt. Anyukája vigye már ki, kérem, ez a templom, nem a gyorsétterem! Az úristen megbassza, rend legyen!
Tehát törõdjünk a gyerekekkel, mert kicsik, ártatlanok, és sokan nem törõdnek velük. Sajnálatos módon abban a szomorú helyzetben vagyunk, hogy az óvszer használata nélkül bizony ezek csak egyre többen lesznek. Én a magam részérõl pedig támogatom az óvszer használatát, éppen ez okból kifolyólag. Annyi faxot küldtem a Vatikánnak, testvéreim, hogy a Vörös tengert eltömíthetnénk vele, de úgy látszik annyit ér ez is, mint az imádkozás, a kurva életbe.
1982-ben, amikor pappá szenteltek, ezt a történetet majd késõbb elmondom, szóval akkor még nem ez volt. Emlékezzetek azokra az idõkre. Akkor a kisgyerek csak a kocsmába mehetett be az apjuknak egy sörért, baszki, na az volt a törõdés. Legalább nem szipuztak a baptistákkal a lakótelepen. Ma meg, a Krisztusát, minden reklám, tévémûsor nekik van kitalálva. Szétreped a hátsómon a papi ruha, amikor le kell hajolnom a pacalkonzervért, amit a bébipapi leszorított az alsó polcra. Ti meg mindent megvásároltok. De csak az utolsó jegyért fizettek, és a célállomás: a Pokol. Ebbõl elég volt!
Szájbabaszott hülye magyarok! Híveim! Gondoljatok a Sátán csúf pofájára!
A véres felkiáltójelekre!
Nyugodtan basszátok meg a felebarátaitokat, de ne csináljatok több gyereket erre a kurva világra, mert felzabálják a jóságotokat!
Írtam egy imát, ott van a cikk tetején. Tanuljátok, mormoljátok!
És ne feledjétek ropogtatni új szlogenünket sem: Hit, tudás, emberség!
Mindenki! Egy-szer-re! HANGOSABBAN!
