1995-2006, 11. évf. #044 

hazád
A Voks 2006 Fehér Könyve

Magyari Péter - Részleteket publikálunk a Fehér Könyvbõl, amely a 2006-os magyarországi választások visszaéléseirõl szóló riportok gyûjteményes kiadása. A könyvet Amerikában nyomtatták és a Kapu Kiadó gondozásában jelent meg. Magyarországon csak illegálisan hozhatták forgalomba. A jelentéseket részben pártmegbízott aktivisták írták, részben újságcikkekbõl válogatták össze a kötet szerkesztõi.

Jelentés 1.

V. Csaba nem vállalja a nevét. Fél. Pedig nem nyomorgatta lelkét egy gyilkos rendszer sem. Szabadon, vidáman cseperedett, piarista tanárait szerette, tisztelte. Nagyon várta, hogy életében elõször szavazhasson. Hiába. Nagymamájával, a drága Mamával volt, segített neki megvenni a szívgyógyszerét, zsebpénze maradékát áldozta rá. Indult a Mamával vissza anyáékhoz, de elõtte Csaba még szavazni akart. Hangosan beszélgettek a szeretet és összefogás erejérõl, amikor a busz feltûnõen lassítani kezdett. "A sofõr tudta, hogy hétkor bezárnak a szavazófülkék. Szocialista volt. Direkt lépésben haladt, ha zöld volt a lámpa, akkor megvárta amíg sárga lesz." Csaba orra elõtt gonosz mosollyal, ujjain arany pecsétgyûrûkkel zárta be a szocialista szavazatszámláló a szavazókör kapuját. Tizennyolc óra ötvennyolc perc volt. Csaba hallotta az ajtó mögül, hogy egy fiatal lány így szól bent: "Hiszen még van két perc!" "Dehogy aranyom, rosszul jár az órád!" Több forrásból is megerõsítették, hogy Aba Botond Demszky Gábor parancsára meghagyta a BKV jármû-vezetõinek (troli-, villamos-, busz-, fogas- és HÉV-sofõröknek) hogy délután hattól lépésben haladjanak. Az alacsony részvétel a kormánypártoknak kedvez. Az SZDSZ-esek persze mind tudták, hogy délelõtt érdemes elmenni szavazni.

Jelentés 24.

"Hát, az úgy volt, hogy kellett menni lánc-szavazni" - Lakatos Imre, a tiszavasvári roma telep lakója szomorú, mélyen ülõ, izzó fekete szemekkel magyarázza, hogyan szedték rá. "Kellett az a kétezer forint, jól jött mindenkinek. De én tudom, Júdás-pénz volt az. Megbüntet az Isten. Jaj szegény fejünknek!" A telepen vannak dolgozni akaró és segélyért gyerekeket potyogtató cigányok is, a világ nem fekete-fehér. Hallottak a Lungo-Drom - Fidesz szövetségrõl, de sokan olvasni sem tudnak. Csak mondták nekik emberek, akik nagy autókkal befaroltak a putrisorra, hogy lehet pénzt keresni. Országszerte több tízezer cigánytelepen volt nagy dínom-dánom április 9-én éjjel. A sok kétezres gyorsan lefolyt a gigákon. Az egy esti jólét levét viszont mi fogjuk meginni.

Jelentés 63.

"Délelõtt kilenc órakor igyekeztünk leadni a voksainkat az asszonnyal. Nem vagyok félõs ember, de jobbnak láttam végül ki sem lépni a kertkapun." - nyilatkozta remegõ szájjal Endre bácsi. Huszonnégy évig dolgozott a település TSZ-ében, állattenyésztõbõl lett mûszaki ellenõr, képezte magát, becsülik, tisztelik. Most azonban saját szomszédjai fordultak ellene. "Tudom, de nem fogom megnevezni, hogy kik álltak fenyegetõen az utcánkban. Hallottam, hogy arról pusmognak, rajta vagyok a listájukon. E-kategória. Ami a hadseregben alkalmatlan, ezeknél a narancs-esõkabátos különítményeseknél viszont ellenséget jelent. Féltem, ha elmegyek szavazni, akkor nekem esnek a pecabotjaikkal. Nem hiszem, hogy horgászni indultak, hiszen a közelben sehol sincs erre alkalmas víz." Nem Endre bácsi az egyetlen, akit saját otthona elõtt rémisztettek meg. Egyetlen bûne, hogy amikor a fideszes aktivisták kérték tõle a kopogtatócéduláját, akkor elárulta, azt már odaadta volt TSZ-elnökének és barátjának, a szocialista jelöltnek. Endre bácsi életében elõször arra kényszerült, hogy altatót kérjen háziorvosától. Esténként csak forgolódik az ágyában, és narancs-overallba öltözött suhancokat lát maga elõtt, akik botokkal ütlegelik.

Jelentés 179.

Pécelen hetvenkét szavazólapon nem volt pecsét. Ugyanott útlevéllel is engedtek szavazni több választópolgárt, ami törvényellenes.

Jelentés 246.

F. Irma szavazatszámlálóként dolgozott egy Fejér megyei szavazókörben. "Minden rendben ment, egészen délelõtt kilencig. A fideszes delegált még kávét is hozott. Persze abban a termoszban, ami az önkormányzaté, én nem tudom, hogy ki engedte meg neki, hogy kihozza a hivatalból. Megkérdeztem azóta Katikát, a jegyzõt, aki nem tudott a termosz elvitelérõl, de hát most nem is ez a lényeg." A lényeg a hordozható maroktelefon volt. A fideszes delegált Irma állítása szerint nagyon nézegette egész nap az íveket, amelyeket alá kellett írniuk a választójogukkal élõ állampolgároknak. Volt nála egy papiros, amire látszólag unottan rajzolgatott, amikor éppen nem volt "ügyfél", azonban bizonyos betû-szám kombinációk nagyon is értelmes firkáknak tûntek. Aztán kilenckor kikéredzkedett ez a bizonyos fideszes, hogy haza kell telefonálnia. Vitte magával firkalapját is. Késõbb délben sms-ezgetett, aztán háromkor is. "Ötkor kérdõre vontam, hogy ugye nem a mozgósítás érdekében maroktelefonál-e. Hogy kik nem jöttek még szavazni a bizonytalan-szimpatizánsok közül. Erre durcás lett. Mondtam hogy ebbõl elég, telefonozzon a papírkája nélkül. Majdnem megütött."

Jelentés 467.

"Ön is csepeli? Hát nem szégyelli magát?" - emlékezett sírós hangon Skribák Andrea tanítónõ kifakadására. A fiatal nõ - akit csak a betûvetést éppen pedzegetõ lurkók néniznek, mások inkább magát is diáklánynak néznék - úgy érezte, mintha a szemét lopnák ki. "Buszokkal jöttek. A võlegényem látta, hogy a Marcibányi téren állnak meg, a sarkon túl, aztán besétálnak. Mindegyik lobogtatta az igazolását, hogy õ bizony elõre jelezte, itt kell szavaznia, halaszthatatlan okból nem bír Csepelen voksolni. Nem tudtam mit tenni. Odaadtam a szavazólapot, õk meg be se mentek a fülkébe, az orrom elõtt ikszelték be, hogy MSZP." Andikánál negyed kettõkor, az ötszáztizenhetedik átigazoló csepelinél szakadt el a cérna. Megszokta az iskolában, hogy ha csak szemrehányóan néz egy nebulóra, az fülét-farkát behúzva figyel feladatára, nem játszik, nem cseveg. Nem úgy a csepeli prolik! Volt képe a megszégyenítettnek, hogy feljelentést tegyen a területi választási bizottságnál, befolyásolás miatt. Andrea most alig mer kilépni az utcára. A törékeny fiatalasszony szégyenkezik tanítványai, a szülõk és a tantestület tagjai elõtt is. "Engem gondolnak most csalónak. Soha, még közlekedési kihágásom sem volt." Andrea ügyét kedden tárgyalják. Ha elítélik - amire jó esély van - akkor többet nem lehet szavazatszámláló. Rásütik a bélyeget azok, akik az igazi csalást elkövették. Nincs igazság Magyarországon.

Jelentés 469.

Fekete Zoltán Nádudvaron, (címe: Nádudvar, Kossuth u. 14., anyja neve Fekete Lászlóné) a 2. számú választókörben történt számláláskor jelezte, hogy 42 darab üres boríték volt az urnában. Észrevételét továbbította az illetékes bizottságnak, választ azonban soha nem kapott. Fekete Zoltán nem érti, hogy történhet meg ilyen jogállamban.










Matula Magazin © Minden jog fenntartva. 1995-2006 | Megjelenik, amikor megjelenik, kábé kéthetente. | Médiaajánlat | Impresszum